Kisdinnyék

Úgy alakult, hogy reggel a Zsibi felé vettük az irányt, nyári ruha fronton kerestem volna valamit, ami megtetszik. Ehhez társult, hogy a teknősöknek is hozunk száraz kaját. Ruhát nem találtam, az eledelvásárlást is hamar megoldottuk. A piac bejáratánál lévő zöldségesnél láttam igazán friss kisdinnyéket, amik nem tudtak távozni a gondolataimból. Így amikor végeztünk, nem tudtam megállni, hogy vegyek belőlük. Olyan nagyon szépek voltak, nagyobbak-kisebbek, de összességében sokféle méretben. 

Két zacskónyit vettem, ami éppen belefért a zománcos tálba. A nagyobbakat gerezdekre vágtam, a kicsiket feleztem vagy még azt sem.

Végül egy kis kaporral, a szokásos felöntőlével elkészült 4 üvegnyi savanyúság. A színesség kedvéért két üvegbe a maradék spanyol paprikából is tettem. Meglátjuk, hogy az amúgy élénk színek hogy viselkednek a savanyúság levében, különösen, hogy most a borként kihagytam a léből.