Tadam - új mosogatóm van!

Sok-sok évvel ezelőtt (2008) Pisti nagymamájának konyhabútora hozzánk került Bárándra, leváltotta a zöld-fehér bútort. Alapvetően napsugarasabb lett tőle a helység, megszerettük. A legelhasználtabb része a mosogató volt, maga a szekrény stabil (korának megfelelő állapotban), de a medence zománcos bevonata kopott és sérült volt. Nem csoda, Pisti gyerekkora óta emlékszik rá, biztosan sokat használta mami és utána anyu is. Miután a mamák itt hagytak minket (két hónap különbséggel, lassan három éve ❤), eldöntöttem, hogy a medencét ki kellene cserélni. A mérések alapján nagyon hamar kiderült, hogy a ma kapható és a szocializmusban gyártott mosogatók mérete bizony nem egyezik meg. A legnagyobb problémánk az volt, hogy  a mostani tálcák keskenyebbek, és így a munkalapon lévő nyílásba nem illeszkednek be. Szóval az, hogy a régit kiszedjük és az újat a helyére tesszük, nem fog működni. Tavaly a Jófogáson találtam egy gránit mosogatót, amelynek ez a szélessége jó volt. Megvettük, és csak ezután jöttünk rá, hogy ez meg hosszabb a szükségesnél. Ha a régi pulton további vágást ejtünk, akkor nem lesz stabil, így egy új pultot vágattunk. A munkafolyamatok több fázisban zajlottak: a pulton a kivágandó és bemarni való rész kijelölése, maga a vágás és marás, munkalapcsere, a mosogató beragasztása és végül az egész szekrény visszaszerelése a helyére. Íme az eredmény:

Természetesen felavatva:

 

És lássuk, hogy miből indultunk! Nem volt rossz a két medence, mert a csepegtető szépen beleillett, a teteje egy szintben volt és maga a blokk kb 10 cm-rel kisebb volt. Csak, hát abból kellet dolgozni, ami elérhető volt.

És maga a munkaterület a folyosó volt, ahol könnyen körbejárhattuk, forgathattuk a bútort. A képen a mosogató már be van ragasztva és levettük róla a súlyokat (3 zsák cementet 😉). 

 

Érettségi előtt: tiramisu golyók és márványos bögrés kókuszos süti

Holnap lesz Bogi szóbeli érettségije, ahová buzgó anyukaként viszek sütiket. 

Az illusztrációt a Gemini NanoBanana generálta.

 

Természetesen Bogi kérését tartom szem előtt, az ő választása a márványos bögrés kókuszos süti lett. Ez régóta nagy kedvenc, így nemcsak belinkelem, hanem bemásolom a receptet:

Márványos kókuszos bögrés süti

Hozzávalók 4 személyre

• 3 dkg reszelt étcsoki
• 2 teáskanál cukrozatlan kakaópor
• 1 bögre liszt
• 1 bögre kókuszreszelék
• 1 bögre tej + 1 evőkanál a kakaós részhez
• 1 tojás
• 1 csipet só
• 2/3 bögre cukor + 1 teáskanál a kakaós részhez
• 2/3 bögre étolaj
• 0.5 csomag sütőpor
• vaj és liszt a tepsi kikenéséhez

Elkészítés:

A lisztet, a kókuszreszeléket, a sót, a cukrot és a sütőport keverd el egy tálban. Add hozzá a tejet, a tojást és az étolajat, és keverj belőle csomómentes tésztát. A masszát vedd kétfelé, és az egyik adaghoz keverd hozzá a kakaóport, egy teáskanál cukrot, reszeld bele a csokit, és lazítsd egy evőkanál tejjel.

A sima tésztát egyengesd el egy 20x20 centis kivajazott-kilisztezett tepsiben. Öntsd a tetejére a kakaós részt, és óvatos mozdulatokkal keverd egy kicsit össze, hogy szép márványos mintát vegyen fel. Told 180 fokos sütőbe nagyjából 25 percre, amíg a beleszúrt villára nem ragad már rá a tészta.

És ami a meglepetés: Tiramisu golyók

 

Niki kolléganőm hozott ilyet a múltkor és megkínált belőle. Tetszett, hogy egyetlen golyóban ott van az összes íz.  Végül ez a Nosalty-s receptet dolgoztam át a saját ízlésünkre: 

Hozzávalók 4 személyre

• 35 dkg darált háztartási keksz
• 1,5 doboz mascarpone (25 dkg-sal számolva)
• 3 ek feketekávé
• 3 ek porcukor
• 2 kk vaníliás cukor (saját keverés vaníliaporral)
• 2-2 ek cukrozatlan kakaópor és Nesquick kakaó összekeverve 

Elkészítés:

A mascarponét a darált keksszel, a porcukorral, a vaníliás cukorral, a kávéval összedolgozzuk. Az eredeti arányokkal nekem kissé száraz volt, nem tudtam golyókat formázni, végül a a massza felvett még egy fél doboznyi mascarponét. Ezért módosítottam az arányokon. Fontos, hogy édességeknél általában a kiírt mennyiség fele és kétharmada közötti cukormenyiséget használunk, de most az a 3 evőkanálnyi kell bele. 

Kézzel gombócokat formálunk belőle és kakaóporban megforgatjuk. Az eredeti leírásban csak a sima kakaópor volt leírva. A férjemen tesztelve úgy döntöttünk, hogy a barna külsőhöz a legjobb a fele-fele arányban kevert sima és cukrozott kakaó. Végül legalább1-2 órára hűtőbe tesszük.

 

 

Egy igazi 6-7 születésnap

Nem igazán szeretem (és értem) a mémeket, de a 6-7 eléggé ismertté vált a családban. Amikor a hétvégi temetőlátogatásra készültem, csak akkor jutott eszembe, hogy apu születési dátuma, a június 7-e, éppen six-seven. Szóval, milyen menő lehetett volna ezzel tavaly. Idén viszont szép kerek évfordulója van a születésnapnak, ma lenne 90 éves. 

De a menő Papa már régóta nincs velünk. 17 éve halt meg. Bogi kétéves volt ekkor, így szinte már nem is emlékszik rá, csak az elmesélt történetekből. Így hát a szülői házban kint vannak a képek, hogy emlékezzünk rá. És persze rengeteg dolog változatlan, a szerszámokat mindig visszarakjuk a helyükre, oda, ahova még apu rendezte el; gondoskodunk a régi dió- és szilvafákról, a házról, amely egyfajta megújult keveréke az egykori háznak és a mai igényeinknek. Sajnos a nádast le kellett bontanunk, mert nagyon megdőlt, de az egyik oldalán a kerítést meghagytuk a folyondárral. Az egyik oszlopon ott van egy évszámfaragás, amit még nem sikerült megfejtenem. 1995-ös dátum, de ebben az évben már régen állt a nádas, szóval nem tudom, hogy miért volt ilyen fontos.

Tegnap nagyon büszke lett volna apu ránk! Pisti indián banánfái fölé szerkesztettünk egy árnyékolót. Az eredeti tervek szerint a régi szőlőlugas oszlopaihoz erősítettünk volna egy fából készült tartóállvány a hálónak. De aztán megláttuk a kerti ruhaszárító állvány első verzióját a melléképület tetején. Ez két T-alakú vas, amin a felső csőnek az egyik oldalon hosszabbnak kellene lennie. A toldás két fabetétes felmosónyélből készült. Igazi újrahasznosítás! Reméljük, hogy a kis fék értékelik majd az erőfeszítésünket!

Kanyarodjunk vissza a mai naphoz. Egy szép kerek évfordulóhoz.  A temetőben apu kertész-énjét szerettem volna életre kelteni. Két új növényt kapott: egy díszcsalánt és egy napimádót. (A szimmetria miatt anyu is ezeket kapta, csak más színben.) A dekoráció részeként leszúrtam két kis kerti szerszámot, hanyagul eldöntöttem egy kis kerámia-cserepet, és leszúrtam a 90-es számot és egy kis madárházikót is. Ez utóbbi kettő nyomtatással készült. 

Ezen a képen nem látszik a napimádó színe. Ez a vásárlás pillanatában sem látszott, az eladó szerint fehér színt kell várnunk. De mire beültettük, már kinyílt és egy igazán különleges cirmos szirmai lettek. Ilyen felülről: