Ezt sem terveztem...

...de végül mégis befőztem. :-D

Igazából a héten átnéztem a spájzbeli készletünket, és úgy döntöttem, hogy az idén nem fogom nagyon akarni a lekvárfőzést. Akkora készletünk van, hogy talán két teljes telet kihúzhatnák vele. Ez persze nem jelenti azt, hogy ha úgy alakul, akkor nem készül valamilyen kompozíció. 

És a mai egy ilyen kihagyhatatlan alkalom lett. A fehér húsú őszibarack nem volt igazán finom, de cserébe könnyen pucolható, maradt még pár szem nektarin, és málna is. Összesen nem sok gyümölcs, de azért éppen elég ahhoz, hogy elővegyem a lábaskámat:

Ebből éppen négy üveg fahéjas finomság lett!

Na, ez nem volt betervezve a hétvégébe!

És mégis elkészült.
Történt ugyanis, hogy elmentünk anyuhoz epret szedni és elhozni a már leszedetteket. Sokat szedtünk, még többet ettünk, és a maradék a fazékban végezte. Váratlanul jött a dolog, máskor mindig átválogatom az üvegeket, és még nem is vettem meg az idei pektin-mennyiséget.
De ez nem tántorított el, az eperdzsem elkészült. Sajnos a bodzavirágot a levéltetvek ellepték, de egy kis bodzaszörppel megbolondítottam. És megettem az idei első vajas-lekváros kenyeret. (Szigorúan frissen készült lekvárból/dzsemből!)
Íme az eklektikus üveggyűjtemény:

Szerdai ötös (2015)

Ismét voltak itthon gyümölcsmaradékok, melyek feldolgozásra vártak. Összesen valamivel több, mint egy kiló volt belőlük:

• sárgabarack
• őszibarack
• málna
• szeder
• mórabóra (szilva)

Lábaskámban várták a melegedést:

A hétfői dzsem (2015)

Tavaly annyira jól sikerült a vasárnap esti dzsemem, hogy egész télen azt hallgattam, hogy ilyet kellene még csinálnom. Persze hiába mondogattam, hogy valamennyire őrzi a blog az arányokat, de olyat, pontosan olyat szinte biztos, hogy nem tudok csinálni.
Nos, a vasárnap esti gyümölcsmentésem hétfőre tolódott, és most éppen a következő gyümölcsökből volt itthon némi maradék:
Őszibarack (6 db),  szilva (5 db), egy nagyobb maréknyi áfonya, kisebb  maréknyi ribizli, pöszméte és bojta. Ez utóbbi a fekete ribizli és pöszméte keveréke, ami nekem ízlett!
Így néztek ki a kis lábaskámban:

Fehér szilva - betegség

Anyunál gyors tempóban érik (ért meg) a fehér szilva. Mivel a munka miatt nem tudtunk hazamenni, így igazi vonatos kalandot találtam ki a gyerekeinknek. Elvonatoznak Mamához, leszedik a szükséges mennyiséget, aztán délután visszajönnek, és persze hozzák is a termést. Mielőtt gyerekkínzásra gondolnánk, azért egy 19. éves nagyfiú teherbírása éppen megfelelő ehhez. :-)
Nos, ez a nap a múlt kedd volt, és minden remekül zajlott addig, amíg délután Bogi be nem lázasodott. Mire beért a vonatuk, eléggé le volt harcolva, rögtön lázcsillapítót adtam neki. Sikerült egy jó kis vírusos torokgyulladást összeszedni. De megvolt a cél is, hétfőre (azaz mára) meg kellett gyógyulni, mert kezdődik a Múzeumi  tábor Lilivel.
Nos a szilva szép, illatos és nagyon nagyon érett volt, és nem volt hajlandó egy napot sem várni, be akart költözni az üvegekbe. Így Este Pisti segédletével 4 fazékban különböző fázisokban rotyogott a lekvár.

Igazi boszorkánykonyha

Sárga - fehér, barack - szilva és piros - sárga, dinnye

Az úgy volt, hogy nem sikerült túl jól a sárgabarack választás a piacon, kidobni pedig nagyon sajnáltam volna. Így feljavítottam egy kis fehér szilvával, ami pontosabban most zöld, de ha megérne is sárga lenne...
Na mindegy is, hogy milyen a színe, a lényeg, hgy összeházasítottam őket:

Mentem, ami menthető

Az este összeszedtem és kiválogattam a hétvégi gyümölcsmaradékot. Minden nagyon finom volt, csak kevés. De, hogy ne vesszenek kárba, gyorsan dzsemmé alakítottam őket. Ilyen kompozíciót kezdtem el főzni:

Őszibarack, áfonya (alul van, nem látszik), rózsa barack, ribizli, szeder.

Az első dzsem (2014)

Tegnap este a fiúk moziba mentek. Egy csajos este után Bogi már aludt, én pedig nem bírtam magammal, és muszáj volt megfőzni az idei első dzsemet. Tulajdonképen a délutáni sütiből kimaradt gyümölcsöket dolgoztam fel.

Ez a szép színű dzsem rebarbara, eper és nektarin kombinációja, az arányokat pedig nem mértem ki, az elv az volt, hogy ne maradjon egyikből sem (ezzel az újragyártást meg is akadályoztam.). Fűszer nélküli, némi cukorral készült.
És ami újítás: Idén minden üveget felcímkézek! (Itt a fotón még nincs, de azóta megkapták a feliratot.)
Eddig mindig azt hittem, hogy majd megjegyzem, miből is készült a vegyes dzsem. Tavaly olyan sok variáció készült, hogy teljesen elvesztem. Végül is az is izgalmas: Vajon milyen gyümölcsökből főztem?

Lassan tele a kamra

Általában hirtelen felindulásból szoktam befőzni. Reggel még nem is tudom, aztán elmegyek a piacra, és meglátom az alapanyagot. És akkor, ott megszületik az elhatározás.
Lássuk, csak, mi készült az idén. Abszolút új a repertoárban: piros dinnye savanyítva. Sajnos Lőrinc elintézte azt a dinnyét, amit vettünk, de nem volt szívem kidobni. anyósom régebben savanyított már piros dinnyét, a férjemmel mindketten szeretjük. Így születtek ezek a szépségek. Nagyon remélem, hogy finomak is lesznek!

De most időrendben a többi: