Pizzaszósz, sült paradicsomból

A télen elfogyott az összes pizzaszószunk, így idén mindenképpen főznöm kell. A tegnapi lecsó befőzésből maradt paradicsommal kísérleteztem. Több helyen olvastam, hogy van, aki sült paradicsomból készíti. Én inspirációnak EZT A RECEPTET találtam. És ez lett az eredmény:

Ma reggel két kiló paradicsomból nekiláttam a próba sütés-főzésnek. 

• 2 kg paradicsom, csak félbevágva
• 2 nagy fej hagyma cikkekre vágva
• 8 nagy gerezd fokhagyma
• olívaolaj a locsoláshoz 

A paradicsom nem volt nagyon lédús, ennek ellenére az egy óra sütést kevésnek tartottam. Ahhoz, hogy a recept szerinti állapot létrejöjjön, kellett másfél óra. Se a nyers, se a sült állapotot nem fotóztam. A leírást nem követtem a folytatásban, mert biztos, hogy semmilyen paradicsomot nem fogok passzírozni. A sült hagymás, fokhagymás paradicsomot átszedtem egy fazékba és botmixerrel pürésítettem. Na, ezt az állapotot meg tudom mutatni:

Úgy fogalmazhatok, hogy zseniális állagot kaptam! Látszik, hogy a kavarásnyomot nem tudnak elsimulni. Egy kicsit fűszereztem bazsalikommal, oregánóval (a korfui piacon vásárolt 1 eurós szuper aromással) és egy kis sóval. Folyamatos keverés mellett még főztem, mert kíváncsi voltam, hogy fog-e változni az állaga. A víztartalomból még veszített, de a krémes állag végig megmaradt. Amikor elzártam a gázt, egy nagyon pici késhegynyi Na-benzoátot kevertem bele. Végül üvegekbe szedtem, a tetejére öntöttem egy pici olivaolajat, hogy tutira légmentesen lezárja. Ebből a mennyiségből 6 üvegnyi (1,5 decis) szósz lett. Most ott pihennek a tegnapi lecsók között a pokróc alatt.

 

Újabb kísérlet a konyhában

A nyaralás alatt (sőt már korábban is) az egyszerű Margherita pizzát ettem, hogy magát az alapmártás ízét érezzem.
De miért is? Lehet kapni kész mártást/szószt a boltban is. Eddig én is vettem, sőt szerettük is az U n i v e r termékét, csak az utóbbi időben valamit változtattak a receptúrán, megváltozott az állaga, az íze és nehezen lehetett szétkenni a tésztán. Lazításként a spagettiszószomat használtam.
És ekkor jött a gondolat, hogy tudok én saját, adalékmentes verziót készíteni. Pistivel ízlelgettünk, és arra jutottunk, hogy a paradicsom ízén kívül bazsalikom, fokhagyma és só kell csak bele.
És ez lett a kísérlet tárgya. Egy kg befőző paradicsomot lehámozva apró kockára vágtam, hogy a vágások mentén minél több paradicsomvíz távozzon. Ezt a levet nem kell elfőznöm a sűrítés során.
A bazsalikom egy részét már az elején a paradicsomkockák közé kevertem.

A főzés közben szépen sűrűsödött, a végén azért a botmixerrel beleturmixoltam, és utóízesítettem.

És ta-dam! Kész is lett a jól kenhető pizzaszószon. Igazából csak három kis üvegnyi lett, kóstolónak mindenképpen elég.
A próbasütésre több, mint két hetet vártunk, mivel a rövidke nyaralás alatt annyi pizzát ettünk, hogy egyáltalán nem kívántuk már. De érdekelt az a bivalymozzarella is, amit hazautaztattunk.
Szóval a próbasütés során olyan finom lett a margherita is, és a sonkás verzió is, hogy tudtam, rengeteg pizzaszószt kell főznöm.
Ma a piacon megvettem a paradicsomos nénim összes (5 kg, mert már csak ennyi volt :( ) házi befőzésre való jó húsos paradicsomát, és a fenti technikával bevarázsoltam az üvegeimbe.
Még a végén Mamma leszek!