Ismét barackok

Ma egy kisebb befőzéssel indítottuk a napot. Vettem a piacon 8,5 kg finom, sárga húsú, magvaváló és héjaváló barackot. Ez a legtökéletesebb fajta volt, mivel rekord idő -kevesebb, mint 1 óra - alatt dolgoztunk fel. És, hogy legyen feljegyzés arról, hogy ebből mennyi befőtt lesz: ez éppen egy menet a befőzőautomatában, vagyis éppen 16 üvegre volt elegendő.

 

Itt már fürdőznek az automatában, csak a tető hiányzik róluk:

 

Mire hazajöttünk a városból, kész is volt a dunsztolás.

A nyár ízei...

... ismét bekerültek az üvegbe. Hirtelen jött ötletből vezérelve a szombati piacról 12 kg érett ökörszív paradicsommal tértem haza és délre már kész is volt a 15 üvegnyi mediterrán jellegű paradicsommártás. Ezek az üvegek is 7,2 decisek, szóval nagyobbak, mint a bolti forgalomban lévők. De pontosan olyanok, mint amilyennek szeretjük: hagymás, fokhagymás, oliva olajos, bazsalikomos. 

Bogi hősiesen pucolta a fokhagymát, és közben azt is kitaláltuk, hogy ez a mai lesz a barack-nap is! A fiúk hazahoztak 24 kg barackot, és ebéd után nekiláttunk a feldolgozáshoz. A három segédem folyamatos minőségellenőrzést is folytatott, hogy csak is a legfinomabb barackok kerüljenek az üvegbe. Sok kuktával sok a veszteség, de így is sikerült 43 befőttel gazdagítani a raktárkészletet.

Sajnos dzsemnek nem maradt egy-két kiló sem, szóval még vennem kell.

Barack, barack, barack...

Tegnap, részben tervezetten barackvásárlásra adtuk a fejünket. Alapban az őszibarack befőzését akartuk megejteni, de a végén találunk jó fajta illatos sárgát is, szóval mindent bedolgoztunk az üvegekbe.

Ezt az őszbarackhegyet kellett meg pucolnunk, hogy legyen 23 üveg befőtt:

Lassan tele a kamra

Általában hirtelen felindulásból szoktam befőzni. Reggel még nem is tudom, aztán elmegyek a piacra, és meglátom az alapanyagot. És akkor, ott megszületik az elhatározás.
Lássuk, csak, mi készült az idén. Abszolút új a repertoárban: piros dinnye savanyítva. Sajnos Lőrinc elintézte azt a dinnyét, amit vettünk, de nem volt szívem kidobni. anyósom régebben savanyított már piros dinnyét, a férjemmel mindketten szeretjük. Így születtek ezek a szépségek. Nagyon remélem, hogy finomak is lesznek!

De most időrendben a többi: