Egy igazi 6-7 születésnap

Nem igazán szeretem (és értem) a mémeket, de a 6-7 eléggé ismertté vált a családban. Amikor a hétvégi temetőlátogatásra készültem, csak akkor jutott eszembe, hogy apu születési dátuma, a június 7-e, éppen six-seven. Szóval, milyen menő lehetett volna ezzel tavaly. Idén viszont szép kerek évfordulója van a születésnapnak, ma lenne 90 éves. 

De a menő Papa már régóta nincs velünk. 17 éve halt meg. Bogi kétéves volt ekkor, így szinte már nem is emlékszik rá, csak az elmesélt történetekből. Így hát a szülői házban kint vannak a képek, hogy emlékezzünk rá. És persze rengeteg dolog változatlan, a szerszámokat mindig visszarakjuk a helyükre, oda, ahova még apu rendezte el; gondoskodunk a régi dió- és szilvafákról, a házról, amely egyfajta megújult keveréke az egykori háznak és a mai igényeinknek. Sajnos a nádast le kellett bontanunk, mert nagyon megdőlt, de az egyik oldalán a kerítést meghagytuk a folyondárral. Az egyik oszlopon ott van egy évszámfaragás, amit még nem sikerült megfejtenem. 1995-ös dátum, de ebben az évben már régen állt a nádas, szóval nem tudom, hogy miért volt ilyen fontos.

Tegnap nagyon büszke lett volna apu ránk! Pisti indián banánfái fölé szerkesztettünk egy árnyékolót. Az eredeti tervek szerint a régi szőlőlugas oszlopaihoz erősítettünk volna egy fából készült tartóállvány a hálónak. De aztán megláttuk a kerti ruhaszárító állvány első verzióját a melléképület tetején. Ez két T-alakú vas, amin a felső csőnek az egyik oldalon hosszabbnak kellene lennie. A toldás két fabetétes felmosónyélből készült. Igazi újrahasznosítás! Reméljük, hogy a kis fék értékelik majd az erőfeszítésünket!

Kanyarodjunk vissza a mai naphoz. Egy szép kerek évfordulóhoz.  A temetőben apu kertész-énjét szerettem volna életre kelteni. Két új növényt kapott: egy díszcsalánt és egy napimádót. (A szimmetria miatt anyu is ezeket kapta, csak más színben.) A dekoráció részeként leszúrtam két kis kerti szerszámot, hanyagul eldöntöttem egy kis kerámia-cserepet, és leszúrtam a 90-es számot és egy kis madárházikót is. Ez utóbbi kettő nyomtatással készült. 

Ezen a képen nem látszik a napimádó színe. Ez a vásárlás pillanatában sem látszott, az eladó szerint fehér színt kell várnunk. De mire beültettük, már kinyílt és egy igazán különleges cirmos szirmai lettek. Ilyen felülről:

 

Raffaello-torta

Milyen jó, ha az ember lányának felnőtt és szinte felnőtt gyereke van! Már ők sütik a tortát! Most ezt a szépséget kaptam:

Az alappiskóta a zebratorta tésztája, ami egy olajos piskóta, a krém titkos receptúra, de az biztos, hogy vanília puding van benne tej és kókusztej keverékében főzve, és felvert tejszín és kókuszreszelék. A torta íze teljesen hozta a Raffaello ízét!

Anyukám, ma lennél 80 éves!

Anyukám, ma lennél 80 éves! A hétvégén buliztunk volna, és talán megcsináltuk volna a 80-as dobozt is 80 meglepetéssel, hasznos dologgal. A korábbi filmedet kiegészítettük volna...

Ehelyett máshogy, de meglátogatunk ezzel kis aprósággal:

A 15.

Ismét nyár elején vagyunk és ez nálunk Bogi születésnapját jelenti. Bizony telnek az évek, de az idei születésnapnak az volt az érdekessége, hogy az ünnepelt nem volt itthon. Olyan volt már, hogy éppen nyaraltunk vagy kirándultunk valamerre, de akkor ugye együtt voltunk. De, ha már így ráértünk, akkor kitaláltuk apával, hogy sütünk egy tortát, mire Bogi hazaér. Sok, sok-sok izgalom után ez lett a végeredmény:

Bogi imádja a gyümölcszselés/gyümölcskocsonyás tortákat, ezért is esett erre a választás. Az inspirációt adó videót a poszt végére fogom beilleszteni.

A torta belseje (az a fehér rész) egy szokásos réteges torta vakolva. A lapokat krémmel rétegezve a tortakarimában állítottuk össze, majd egy kicsit lehűtöttük. Amikor levettük a karimát, akkor egy kicsit bevakoltuk az oldalát, de nem kellett nagyon szépen elsimítani, mert erre "ragasztottuk" a dekorációt.

A gyümölcsöket random elhelyeztük a felületen úgy, hogy minél jobban befedjék a krémet. Cseresznye, ribizli, áfonya és sárgabarack került rá, és citromfű levelek.

Ekkor ismét hűtőbe tettük. Addig lamináló fóliából egy hosszú csíkot készítettünk, hogy körbe tudjuk tekerni a torta körül, és az majd megtartsa a zselatint. Na itt azért voltak problémák azzal hogy a zselatin ne folyjon ki minden létező résen. 2 réteg folpack nem volt elég, 2 réteg folpack + 2 réteg vastag alufólia sem. Pedig felhajtogattuk, körberagasztottuk. És csak bizakodtunk. A zselatinos réteg betöltésével már hajnali 1 körül végeztünk. Persze reggelre a zselatin egy része megszökött, egyenletesen befedte a hűtő polcát. Ekkor a tartalék zselatint visszamelegítettem, és újrapróbálkoztam. Ekkor alul már nem tudott megszökni. Íme az eredmény:

Levéve a karimát, ilyen szépen megállt a gyümölcskocsonya a torta tetején és oldalán:

Szóval SIKERÜLT! Boginak nagyon tetszett. 

A tortánkat ez a videó inspirálta:

A piskóta receptje innen származik:

 Egy 4 tojásos verziót egy lapként sütöttünk és a kerek lapokat utólag vágtuk ki belőle. Két körlap szépen kijött, a másik kettő csak úgy, hogy illeszteni kellett. De mivel krémmel rétegeztük, nem okozott gondot. A torta krémje pedig nagyon egyszerű mascarponés tejszínes krém:

• 1 doboz (500 g) mascarpone
• 1 zacskó (250 ml) habtejszín
• 1 csomag habfixáló
• porcukor és citromlé ízlés szerint
  

A tejszínt a habfixálóval felverjük és utána a a mascaroonéval szépen kikeverjük. A porcukrot inkább apránként keverjük a masszába, nehogy túl édes legyen, ez a mennyiség egy teljes citrom levét felvette. A krém éppen elég lett egy 17 cm-es torta töltéséhez és bevonásához úgy, hogy belül 3 réteg krém volt.

A zselatinos bevonáshoz 20 gramm zselatinhoz számoltam 7 dl folyadékot. Ez bőven elég lett,  de kellett is, mert sokat elpancsoltunk. A zselés réteg igazából egy jó citromos limonádé volt. 

Megjegyzés: Zselés torta készült a Mestercukrász 2. évad 12. adásában. Zselékészítéshez az arányok: 50 gramm zselatin, 100 gramm cukor, 1 liter víz

Almás-rebarbarás pitetorta

Ismét születésnapra készültünk, a fiam 26 éves lett. Mivel nem igazán szereti a hagyományos tortákat, így egy korábbi almás pitére gondoltam, annyi csavarral, hogy a töltelékbe rebarbara is került. 

Az alaptészta receptje:

• 50 dkg liszt
• 25 dkg Rama 
• porcukor (annyi mennyiség, amely a kávédaráló tartályába belefér)
• 1 teáskanálnyi vaníliás cukor 
• 1 cs sütőpor
• kb 1 evőkanálnyi citromlé (bolti 50%-os)
• kb 1 kis pohárnyi tejföl 

 A margarint a lisztbe elmorzsálom, majd ebbe keverem a porcukrot, vaníliás cukrot és a sütőport. Igyekszem egyenletesen elkeverni. Ezután jönnek a nedves részek, a löttyintésnyi citromlé (ettől néhol a sütőpor felpezseg) és a tejföl. Nem teszem bele egyben az egész pohárnyit, mert nem minden esetben kell. Kb 2/3-a kerül bele első körben, és ahogy gyúrom a tésztát, lehet látni, hogy kell-e még.
Az eredeti recept 2 tojás sárgáját is írta, de egyszer sikerült kifelejteni és a tészta így is működik.

Ha már torta, akkor legyen több rétege, így a két almás-rebarbarás réteg közé még egy tésztaréteg került. A torta legyen a szokásosnál különlegesebb látvány, így nem beborítottam egy rétegnyi tésztával, hanem a teteje őszi dekorációt kapott az alma, körte, gomba és levél formák random elhelyezésével.

A sütés során eléggé megemelkedtek a tésztarétegek és a tetején lévő formák. Kicsit aggódtam is, hogy esetleg nem lehet majd felismerni azokat a végén. De, végül is jól sikerült.

A tálalás utáni pillanat. A csipkés tortapapírtól eltekintettünk, de Bogi szép kék tányérja viszont eléggé fiússá tette a látványt.

És egy vágott verzió, hogy a rétegek is látszódjanak. Ami a legjobb volt, hogy tálaláskor még langyos volt a süti belseje, a külseje roppant, szóval igazán jól sikerült.

50 év - 50 valami jár érte

A kolléganőkkel pár éve megleptük H-t a 40. születésnapján 40 dologgal. Az volt az első ilyen alkalom, hogy ilyen meglepetéssel készültünk, ráadásul meg is kellett szervezni, hogy tutira a helyszínen legyen és ne sejtsen semmit. Az évfordulós ajándékokat azóta beépítettük a családi ünnepekbe is.

Idén én kerültem sorra. Az éveim száma persze szaporodik, és ez így van jól, mivel sokan már nem követnek az utamon. Ennél a kerek számnál csak egy dolog jutott eszembe, hogy már nincs annyi előttem, mint amennyi mögöttem van. Nem hagyom, hogy ez az érzés hatalmába kerítsen, inkább csak úgy lenne jó élni, hogy legyen minden fontos dologra időm és energiám.

De mi is történt ma? Hát, M.-nal mindenféle beszámolós papírokat kellett (volna) kitöltenünk. Miután régóta online iskolában vagyunk, és a következő félév is így indul, kifejezetten jó ötletnek tűnt, hogy ezt személyesen oldjuk meg. És aztán végül is a lapok kitöltése elmaradt, mert M., Sz. és A. várt egy kis meglepetéssel. Volt egy sk. csokitorta is, amit M. sütött, és egy fedeles kosárban várt az 50 dolog. Minden, egyesével volt külön csomagolva, hogy nagyobb legyen az izgalom.

Ezen a képen majdnem minden tárgy látszik. Kivéve ez a fehér nyuszi:

És végül a fedeles dobozom, amit a kreatív dolgaim tárolására fogok használni:

Kerek évforduló - születésnap

Nem szoktam a saját születésnapjaimról posztolni. De talán ez a kerek évforduló megérdemel ennyit. Persze nem azt fogom megmutatni, hogy kaptam toronyórát láncostól vagy milyen egzotikus utazást a családommal. Mert, hogy nem ilyeneket kaptam, nem vágytam rá és ezt tudta is a családom. 

Ilyen volt a reggelim:

Házi készítésű nankenyér, fokhagymás joghurttal, vörös pesztóval és tükörtojással. Ezt a fúziós összeállítást a gyerekeim készítették a Street Kitchen inspirációja alapján.

A nap során kiderült, hogy a kertben kinyíltak a hóvirágok. Hát, micsoda világot élünk, minden össze van kavarodva, még az időjárás is. Ezek a szegény virágok meg sem várták a tél végét! 

És végül a délutáni tortát mutatom meg, amely egy barackos túró torta volt a Kiss Virág cukrászda jóvoltából:

A 25-ös szám jegyében

Ebben az évben is lett egy jeles szülinaposunk a fiam személyében. 25 év nem igazán kerek évforduló, de mégis egy negyed század, és így igyekeztünk különlegesebbé tenni. Készült egy fotókönyv az első 25 évből, melyet igyekeztem nem a cuki-muki, édi-bédi stílusúra venni (persze ilyen oldal is volt benne), inkább témakörökhöz, tevékenységekhez kapcsolódóan ugráltunk az időben. Maga forrásanyag keresése is egy igazi időutazás volt. A lényeg, hogy az ünnepeltnek tetszett a könyv is és a 25-ös ajándékdoboz. Ennek lényege, hogy 25 hasznos / kedves / vágyott dolog kerüljön bele.

Tartalma:

1. Fotókönyv
2. kézmelegítő (az a pattintós fajta)
   
3. ételes doboz (jól záródó)
   
4. mosogatószivacs (ez látszik is, kókuszrosttal készült verzió)
   
5. mini kártya (magyar kártya)
   
6. tonhal konzerv
   
7. sós mogyoró
8. sűrített paradicsom
9. kókusztejszín
10. zabszelet
11. öngyújtó
12. Verbena gumicukor
    
13. Andante nápolyi
    
14. Lasagne lap
15. tusfürdő (Baba, mentás-lime-os)
    
16. sebtapasz
17. teaválogatás (Pickwick)
    
18. popcorn
19. sorsjegy
20. M&M sárga
21. M&M barna
22. Hajdú-bihari napló 25 éve megjelent száma újranyomtatva
    
23. medvecukor
24. Lego (egy Harry Potter minicsomag)
    
25. Ikeás szatyor

Mákos-málnás-mascarpones torta

25 évvel ezelőtt hihetetlenül távolinak tűnt a mai nap. Egyrészt a fiatalságomból adódóan rendelkeztem egy nagy adag naivitással, amit azóta is nagyon jó lenne visszaszerezni. Azt biztosan tudtam, hogy rengeteg kalandban lesz részem, részünk, mivel éppen 25 éve ezen a napon berobbant az életünkbe Pistike. Ma már csak kedveskedésből híjuk így, akkor is csak szigorúan szűk családi körben. Mivel a vírushelyzetben nem akartunk sehova sem menni ünnepelni, így erre a jeles napra Bogival egy mákos-málnás-mascarpones tortával készültünk. 

A mák nemcsak a dekorációban jelent meg, hanem az alappiskóta is mákos volt, ami a metszetben már látszik is.

A függőleges rétegek úgy készültek, hogy a mákos piskótából készült piskótatekercs is málna lekvárral, melyből szeleteket vágtunk, és ezzel töltöttük meg a középső réteget. Persze ahhoz, hogy a végén a torta megálljon, és rendesen pontosabban nagyjából be tudjuk vonni krémmel, egy éjszakára a hűtőbe tettük.

Mivel nem volt cél, hogy tökéletesen bevont torta legyen, így nem készültek további fázisfotók, inkább csak a gyümölccsel, mentalevelekkel és mákszórattal dekorált változatot fényképeztem.

Azt hiszem, hogy elég Pistis lett! Boldog születésnapot!

Tortamérgezés ellen meggyes linzer

Már túl voltunk két tortán, mire eljött Bogi napja. Szerettük volna családi körben köszönteni, de úgy, hogy legyen is valami a gyertyák alatt, de még sem klasszikus torta legyen. Ebben azért jeleskedtünk már párszor, mert Pisti almáspite-tortát kapott pár alkalommal, apa pedig dunahullám-tortát. Na jó, Boginak is volt már rendhagyó tortája, mint most:

A metszete is igen látványos, mert sikerült egyenletesen elrendezni a tölteléket.

Az ötletet Erika múltkori meggyes sütije adta, ami nagyon ízlett Boginak.
Hogy az utókornak is meglegyen a recept:
50 dkg liszt
1 Rama
20 dkg porcukor
4 tojás sárgája
1 cs sütőpor
annyi tejföl, amellyel jól gyúrhatóvá válik a tészta.

A töltelék bő 1 kg magvazott meggy, amit egy kis cukorral összeforgatva fél napig állt a hűtőben. A levét kinyomkodtam, és kinyújtott tésztára egyengettem. Alá és közé szórtam grízt, hogy a sütés közben fel tudja szívni a meggylé maradékát.

A torta a születésnapot megelőző éjszaka sült, amikor az ünnepelt már régen aludt. A virágok és levelek elrendezésében apa volt segítségemre.

Boldog 13. születésnapot, Bogi!

Egy újabb Duna-hullám

Karanténban vagyunk és sehova sem mehetünk. De ettől még szülinapot ünneplünk. Apa nem kaphat mást, mint a kedvenc sütijét tortaformában. Pedig már a múltkor is megfogadtam, hogy ennél bonyolultabbat csinálok. De ez a vírushelyzet nem igazán kedvez annak, hogy alapanyagok után járjak. Ehhez pedig minden volt itthon:

Ami újdonság, az a széle, amely egy csokicsipke a torta köré tekerve. Itt elég figyelmesnek kellett lenni, hogy még ne keményedjen meg teljesen, és valóban fel tudja venni a henger alakot.
Bogi munkáját dicséri!

Egy dologgal nem számoltunk! A gyertyák által termelt hővel 😎. Így egy átalakulás tanúi lehettünk:

Apa, boldog 46. születésnapot!

Egy tucat

Igen, pontosan 12 éve, egy szép nyáreleji szombaton megérkezett hozzánk Bogi. A hétvégén jól megünnepeltük ezt a napot, erre a jeles eseményre készült egy igen újszerű torta. Mondhatnám, hogy követtem a trendeket, bár valószínűleg idén már más (is) a divat.

Boldog születésnapot, Kicsim!
Az ötletet a google "szám torta" keresésére találtam, ahol szebbnél szebb megoldások születtek. Bátran állíthatom, hogy nem lehet elrontani!
Az én változatom a szokásos almáspite tésztánkra épült, a krém:

• 500 gramm mascarpone
• 500 ml tejszín
• kb 100 gramm porcukor
• 1 teáskanál vaníliás porcukor (saját keverés!)

Egy biztos, hogy fele ennyi krém is elég lett volna.

 

Íme egy videó, ami segíthet bárkinek:

Bodzás-citromos torta

A nyári szünet első hétvégéjén hagyományosan születésnapi gyerekbulit tartunk. Idén nagyon szerencsések voltunk, az időjárás kegyes volt hozzánk és lent lehettünk az udvaron. Mivel péntek este a tervezettnél később értünk haza, így  egy egyszerűbb torta sütését vállaltam. Mindannyian szeretjük a bodzát, így gondoltam, hogy megsütöm a hercegi (Meghan Markle és Harry herceg) esküvő tortáját. A receptet a coocta.hu oldalán találtam.

A dekorációhoz a Verbena bodzás gumicukrát és mentaleveleket használtam. Egy cukrot véletlenül ráejtettem, de a helyét nem simítottam el.

A krém egy krémsajt alapú krém, melyhez mascarponét használtam. Nagyon könnyű dolgozni ezzel, valószínűleg  használni fogom még más ízekkel is. A saját bodzaszörpünk már elfogyott, így boltit használtam, amit vissza kellett redukálni. A megadott citrommennyiség soknak bizonyult, és bolti lemon curdot használtam, így a végén nem sikerült megtudni, hogy mitől van egy kis utóíze a tortának. A vendég gyerekeket szemmel láthatóan ez nem zavarta.
Ilyen volt a gyertyákkal:

(A háttérben látszik Bogi kétnapos, kidekorált gipsze.)És a kerti parti során sikerült lefotóznom a vágott tortát is.

Dunahullám-torta újabb verziója

A 44. születésnapra egy bevált ízvilágú tortával készültünk.

Igen, ez a már többször kipróbált Dunahullám-torta. Igyekeztünk a dekorációban valami újat nyújtani, így a csokidíszek saját készítésűek, pontosabban Bogi és Panna munkái, a torta töltését és a habrózsákat Boginak köszönhetjük.

Lássuk a metszetet is! Mert maga a tészta nem a megszokott módon lett összeállítva, hanem a sárga-barna tésztát a zebratorta módjára próbáltuk rétegezni. Ez nagyjából sikerült is.