Bodzaszörp (2026-os változat)

Idén Mészi főz és barkácsol tanácsai alapján frissítettem a receptúrát. Igaz, hogy az ő szörpje mentás-citromfüves volt, de a szirupba nem tette bele csak a citrom sárga héját és a kifacsart levét.

 Szóval az új verzió receptje:

• 70 dkg cukor
• 2 sárga citrom héja és kifacsart leve
• 1 ek citomsav
• 20 nagyobb kinyílt virágzat
• 2,5 liter víz

A cukrot egy kis forró vízben feloldom, majd felöntöm a maradék vízzel. Még a langyos szirupba beleteszem a citromhájakat, a kifacsart citromlevet és a  citromsavat. A bodza virágait óvatosan lerázogatom, hogy a bogarak, száraz részek kiessenek belőle, csak a virágernyőket teszem a szirupba úgy, hogy a szárak kilógnak. Így könnyű lesz kivenni és a szárakból nem ázik bele semmilyen kesernyés íz. Lefedve beteszem a spájzba. Egy éjszaka áznak, utána leszűröm és már fogyasztható is.  

Ha nem friss fogyasztásra szánom, akkor másnap a leszűrt szörpöt felfőzöm, ekkor a virágokból belekerült szennyeződések feljönnek a tetejére hab formájában, ezeket leszedem. Nem forralom hosszan, és amikor elzárom a gázt alatta, akkor egy késhegynyi nátrium-benzoátot keverek bele. Tiszta üvegekbe töltöm, lezárom és száraz dunsztba teszem.

Levendulaszörp v2.

Mivel maradt még rengeteg levendulánk, így arra gondoltunk, hogy lehetne egy újabb adag levendulaszörpöt készíteni. 
Ebben a mosatni verzióban csak a lila virágokat használtuk, a recept az előző volt, de az eredmény mégis kissé más. Sokkal erőteljesebb színe lett:

Levendulaszörp

Miután Bogi hazahozta a levendula-rakományt, gyorsan kerestünk szörpreceptet, és egyeztettünk Erikáékkal is. Végül is a következő leírás győzött:

Cukorszirupot kell főzni a következőkből:

• 1 liter víz
• 1 kg 70 dkg cukor
• 1 citrom leve
• 1 evőkanál citromsav

Ebbe kell 1 bögrényi leszedett levendulavirágot. Vigyáztunk arra, hogy minél kevesebb szárrész legyen benne. Vegyesen csipkedtük a virágokat, kétféle lila, fehér és rózsaszín is volt benne. Nagyjából koncepció nélkül, ahogy sikerült. A meleg létől még jobban átjárta a konyhát a levendula illat, a virágok azonnal elszíneződtek.

Elvileg egy napig kellett volna állni hagyni, de egyes leírások szerint elég a 12 óra is, mert ha sokáig áll a lében, akkor szappanosabb lesz az íze. Szóval reggel leszűrtem, majd 10 percig forraltam még, és tiszta üvegekbe töltöttem. 

Hát, ez nem lett nagy adag, de a próba jól sikerült! Ilyen szép színűek egymás mellett a kis üvegek:

Folyt. köv.

A tavasz elhozta a kicseit a karanténban is

És mi pedig nem tudtunk ellenállni a dolognak. Anyu küldött egy képet a bodzafáról, amely tavaly óta még nagyobbra nőtt és telis-tele van virágokkal.

Két hónapja nem mozdultunk ki a város határán kívülre, így meglátogattuk anyut, szedtünk bodzát és ebédeltünk együtt egyet. Ez már mindannyiunkra ráfért!
A fenti  képekre mondhatnám, hogy ilyen volt-ilyen lett, de a valóságban meg sem látszik, hogy három nagy tálnyi bodzavirágot szedtünk le róla.  Pontosan ugyanígy néz ki a fácska sok-sok kinyílt vagy nyílásban lévő

Holnap már kóstolható lesz!

Bodzavirágból, bodzavirágból ....

...hullik a, hullik a sárga virágpor.

A szomszéd udvaron hatalmas bodzabokor volt, amelyet az építkezés után kivágtak. Fájt a szíven érte, és pár évig különböző kirándulások alkalmával került hozzánk egy-egy adagnyi virágzat. Pár éve azonban észrevettünk, hogy a kivágott bokor átjött hozzánk, és a bokrok, gazok között először fel sem tűnt, de évről évre egyre nagyobb, dúsabb lett. Nagyon drukkoltam neki!  Erre az évre akkorára nőt, hogy bőven tudunk bodzaitalt készíteni, de még talán bogyó is marad. Bár abban a madarakkal kellene egyeztetnünk előbb.
Az idei első szüret eredményeként készülőben van az italunk:

Recept: