Tadam - új mosogatóm van!

Sok-sok évvel ezelőtt (2008) Pisti nagymamájának konyhabútora hozzánk került Bárándra, leváltotta a zöld-fehér bútort. Alapvetően napsugarasabb lett tőle a helység, megszerettük. A legelhasználtabb része a mosogató volt, maga a szekrény stabil (korának megfelelő állapotban), de a medence zománcos bevonata kopott és sérült volt. Nem csoda, Pisti gyerekkora óta emlékszik rá, biztosan sokat használta mami és utána anyu is. Miután a mamák itt hagytak minket (két hónap különbséggel, lassan három éve ❤), eldöntöttem, hogy a medencét ki kellene cserélni. A mérések alapján nagyon hamar kiderült, hogy a ma kapható és a szocializmusban gyártott mosogatók mérete bizony nem egyezik meg. A legnagyobb problémánk az volt, hogy  a mostani tálcák keskenyebbek, és így a munkalapon lévő nyílásba nem illeszkednek be. Szóval az, hogy a régit kiszedjük és az újat a helyére tesszük, nem fog működni. Tavaly a Jófogáson találtam egy gránit mosogatót, amelynek ez a szélessége jó volt. Megvettük, és csak ezután jöttünk rá, hogy ez meg hosszabb a szükségesnél. Ha a régi pulton további vágást ejtünk, akkor nem lesz stabil, így egy új pultot vágattunk. A munkafolyamatok több fázisban zajlottak: a pulton a kivágandó és bemarni való rész kijelölése, maga a vágás és marás, munkalapcsere, a mosogató beragasztása és végül az egész szekrény visszaszerelése a helyére. Íme az eredmény:

Természetesen felavatva:

 

És lássuk, hogy miből indultunk! Nem volt rossz a két medence, mert a csepegtető szépen beleillett, a teteje egy szintben volt és maga a blokk kb 10 cm-rel kisebb volt. Csak, hát abból kellett dolgozni, ami elérhető volt.

És maga a munkaterület a folyosó volt, ahol könnyen körbejárhattuk, forgathattuk a bútort. A képen a mosogató már be van ragasztva és levettük róla a súlyokat (3 zsák cementet 😉). 

 

Új keretben

Emlékeztem, hogy anyu két gobelint vart ki, amit apu bekeretezett. Nem voltak nagyok, és egy időben a folyosót díszítették. Megtaláltam a műhely melletti tároló falán apu konfirmációs képével, egy tablóval és papó huszáros festményével együtt. A keret nem védte meg a porolódástól, így kibontottam belőle, és kimostam a két hímzést. Látszanak mindkét darabon a fakulás nyomai. De ettől még kedvesek, és új keretet kaptak. Sajnos az eredeti keret nem volt menthető, gondoltam, hogy a léceket megmentem belőle, De sajnos olyan helyre tettem, ahol a folyamatos beázástól fellazult vakolat és vályog ráesett, így menthetetlenül eltörtek. De a lényeg most a két gobelinen van:

Szép, egyforma keretet kaptak, és már egy üveglap védi őket. Bogi a tájképet választotta, fel is tette az ágya fölé. A másik lett az enyém, csak még nem tudom eldönteni, hogy itthon tegyem ki valahova (pl. a háló bordó falán jól mutatna), vagy vigyem haza.

Köszönet egy ajtónak, amely 16 évig szolgált minket

A bejárati ajtónk megérett a cserére. Ez szép lassan következett be, először csak az aljáról szakadt le a egy kisebb darab, ami miatt a tömítés is kiesett. És, hogy ne szeleljen a téli időszakban, összetekert pléddel védekeztünk a hideg ellen. Aztán egyre többször nem akart csak úgy simán kilinccsel bezáródni. Eléggé elvetemedett az ajtólap, ami a kulccsal való zárást is megnehezítette.

Minden esetre sok szép emléket őrzünk ennek az ajtónak a védelmében. Ő védte az újrakezdett életünket, otthonunkat, őt léptünk az esküvőnk után és itt hoztuk haza Bogit. Szerettük, látszik kidekoráltuk. :)

Igen, de akkor milyen legyen?
A következő feltételekkel indultunk:

• alacsony küszöb legyen
• inkább fa, mint fém vagy műanyag
• egyszerű ajtólap legyen
• jó hőszigetelőképessége legyen
• jó hangszigetelő képessége legyen
• beépüljön kb 5 hét alatt
• és nem utolsó sorban tetsszen.

Hosszas tervezgetés, vívódás, szakemberekkel és "szakemberekkel" való  beszélgetés után megoldottuk. Elengedtük a fa és faborítású verziót, fém lett fahatású dekorral, sajnos magas a küszöb, viszont tulajdonképpen szinte azonnal beépíthető volt. Az ajtólap egyszerű, és talán nem szűr ki minden lépcsőházi zajt, de Bogi is tudja nyitni, így kaphat hozzá kulcsot.

Üdvözlünk itthon:

És már rögtön fel is tettük a folytonosság jegyében a Tetőtér 6-os tűzzománctáblát, amit Bogi készített.