Újabb falat India

Tavaly kísérleteztünk a konyhában az indiai ízekkel, így több alkalommal készült vajas csirke. Az alapmártás igazából az olaszos mártáshoz hasonlóan készült, persze már fűszerekkel, ami nagy különbség, hogy kesudió vany mogyoró van még benne és így nem leturmixolva.
Gondoltam, hogy gyors vacsorához kellene befőzni ebből. Sajnos ez nagyon hamar megbuggyant. Így arra jutottunk, hogy a ludas az olajos mag lehet. Így idén a nagyon finom napon érett paradicsom csak indiai fűszerezéssel került az üvegekbe:

A bal oldali csoport fűszerezése: fokhagyma, só, kardamon, gyömbér és garam masala
A jobb oldaliaké: fokhagyma, só, kardamon, gyömbér és bombay masala

Ez utóbbiakra a fűszer csomagolásából készültek nyakcímkék, hogy kevesebbet kelljen írni az üvegekre. A papírcímkék egy idő után leváltak, és a matricák lemosása macerás, így tavaly óta nem ragasztom a címkéket, hanem alkoholos filccel írom az oldalára a fűszerezést és évszámot.

Na, mi készül?

Ma, "hirtelen felindulásból" a piacról ilyen alapanyagokkal tértem haza:

Persze a paradicsom-bazsalikom aránya nem éppen ez volt, kb 20 kg paradicsom került darabolás és turmixolás áldozatává.

Ugye milyen szép?

 A fenti mennyiség 20 üveg (7,5 decis) lasagne alapra és 15 üveg (3-4 decis) spagettimártásra lett elég. A lasagne alap kevesebb ideig fő, és így hígabb. De ez pontosan így jó, mert a tészta ebben a mártásban fő meg. Az ízesítés: só, bors, hagyma, fokhagyma, oregánó és persze bazsalikom olívaolaj alapon.
Ha mindent beleszámolok a fűszerektől a paradicsomig, akkor a bolti ár (600 Ft/üveg) negyedéből hoztam ki a dolgot. És akkor csak az üvegek számával kalkuláltam és az űrtartalmukkal nem.
Bogi szerint ha kitör a világ vége, akkor sem fogunk éhen halni. :)

Paradicsom és paradicsom

Valószínűleg az idén ez volt az utolsó nagyobbnak mondható befőzésem. Vettem 10 kg Lucullus paradicsomot, aminek kevés magja van, és jó sűrű mártás főzhető belőle. Az érettekből fűszeres (főként spagettire szánt) mártást főztem hagyma, fokhagyma, só, bazsalikom (friss és szárított) és orgenó felhasználásával. 13 üveget töltöttem meg, a maradék kb másfél adagot azonnali tesztnek vetettük alá. A fiúk szerint igen jól sikerült.

A kevésbé érettekből savanyítottam ezen ötlet alapján felbuzdulva. Igazából az zöld paradicsomok közé is szokott érettebb (de nem teljesen érett) bekerülni, szóval remélem, hogy ez is jó lesz.

Újítás: A szokásos (k n o r r) felöntőlébe 2,5 dl 10 %-os ecet és 1,5 dl almaecet (idei nagy favorit!) került.

De mi is a szokásos? Elkészítem a leírás szerint 1.8 l vízzel, felfőzéssel, 5 ek cukorral, 4 dl ecettel a felöntőlevet. Egy kicsit áll, a fűszerek nagy része leül az aljára, és csak a felső, szinte fűszermentes levet használom.  De ez nekem nagyon tömény, így amikor a paradicsomkarikákat betöltöttem az üvegbe, akkor kb a 2/3-ig töltöm csak ezzel a lével a többit vízzel pótoltam. Most nem akartam hőkezelni az automatában, ezért melegen töltöttem fel az üvegeket, majd száraz dunsztba kerültek a mártások mellé. Remélem, hogy jó lesz!

Úgy is csak én eszem ilyesmit a családban.. :-(

A nyár ízei...

... ismét bekerültek az üvegbe. Hirtelen jött ötletből vezérelve a szombati piacról 12 kg érett ökörszív paradicsommal tértem haza és délre már kész is volt a 15 üvegnyi mediterrán jellegű paradicsommártás. Ezek az üvegek is 7,2 decisek, szóval nagyobbak, mint a bolti forgalomban lévők. De pontosan olyanok, mint amilyennek szeretjük: hagymás, fokhagymás, oliva olajos, bazsalikomos. 

Bogi hősiesen pucolta a fokhagymát, és közben azt is kitaláltuk, hogy ez a mai lesz a barack-nap is! A fiúk hazahoztak 24 kg barackot, és ebéd után nekiláttunk a feldolgozáshoz. A három segédem folyamatos minőségellenőrzést is folytatott, hogy csak is a legfinomabb barackok kerüljenek az üvegbe. Sok kuktával sok a veszteség, de így is sikerült 43 befőttel gazdagítani a raktárkészletet.

Sajnos dzsemnek nem maradt egy-két kiló sem, szóval még vennem kell.

Lassan tele a kamra

Általában hirtelen felindulásból szoktam befőzni. Reggel még nem is tudom, aztán elmegyek a piacra, és meglátom az alapanyagot. És akkor, ott megszületik az elhatározás.
Lássuk, csak, mi készült az idén. Abszolút új a repertoárban: piros dinnye savanyítva. Sajnos Lőrinc elintézte azt a dinnyét, amit vettünk, de nem volt szívem kidobni. anyósom régebben savanyított már piros dinnyét, a férjemmel mindketten szeretjük. Így születtek ezek a szépségek. Nagyon remélem, hogy finomak is lesznek!

De most időrendben a többi: