Ez nálunk egy univerzális alaptészta. Lehet, hogy szerepelt már a blogon, de a biztonság kedvéért leírom külön is. Nemcsak az almáspitéhez használom, hanem a zserbó"pitéhez", gyümölcsös sütihez, számtortához (tarte)... Egy biztos, hogy nyersen is el tud fogyni, de jól fagyasztható. Gyakran a maradékokat is bedobom a fagyasztóba, és a sok maradékból majd egy új süti lesz.
Pl. a minap, amikor a töltelék kimagvalt veres szilva volt (jó sok!) egy kis porcukorral és fahéjjal megszórva. Ehhez a fagysztóból került elő 3 kisebb és egy nagyobb tésztagombóc. A kicsik hamarabb olvadtak, így azokat egybe tudtam gyúrni és ez lett a pite alsó rétege. A legnagyobb gombóc nem akart kellően gyorsan olvadni, így a rácsos felső réteg helyett nagylyukú reszelőn a gyümölcs tetejére reszeltem (és egy kis fahéjjal megszórtam). Nagggyon finom süti lett belőle, szigorúan a zero waste nevében. 😉
Az utóbbi időben a Rama minőségével nem voltam elégedett, tuti, hogy variáltak a receptúrával, így a sütéshez is vajra váltottam.
Az alaptészta receptje:
- 50 dkg liszt
- 25 dkg Rama (az utóbbi időben vaj)
- porcukor (annyi mennyiség, amely a kávédaráló tartályába belefér)
- 1 teáskanálnyi vaníliás cukor
- 1 cs sütőpor
- kb 1 evőkanálnyi citromlé (bolti 50%-os)
- kb 1 kis pohárnyi tejföl
A
margarint (vajat) a liszttel elmorzsolom, majd ebbe keverem a porcukrot,
vaníliás cukrot és a sütőport. Igyekszem egyenletesen elkeverni. Ezután
jönnek a nedves részek, a löttyintésnyi citromlé (ettől néhol a sütőpor
felpezseg) és a tejföl. Nem teszem bele egyben az egész pohárnyit, mert
nem minden esetben kell. Kb 2/3-a kerül bele első körben, és ahogy
gyúrom a tésztát, lehet látni, hogy kell-e még.
Az eredeti recept 2 tojás sárgáját is írta, de egyszer sikerült kifelejteni és a tészta így is működik. Próbáltam már frissen facsart citromlével is, de a bolti citromleves verzió íze jobban tetszik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése