Elhoztam otthonról egy kardigánt, amit még a keresztanyám kötött anyunak sok-sok évvel ezelőtt. (Inkább nem számolgatom az éveket, akkor még én is fiatalka voltam.) Az biztos, hogy jó meleg volt, mert gyapjúfonalból készült, de később a passzéja kinyúlt, így ezt anyu újrakötötte.
Nekem eléggé szúrós a fonal, így lebontom és valami mássá fogom átalakítani. Mert ez az alapanyag megérdemel egy újabb esélyt! A terveimről majd később fogok írni. (T I T O K!)
De szeretném, ha ez az állapot meg lenne örökítve. A mintája nagyon tetszik, egyszer majd ha nagyon öreg leszek, akkor újra megkötöm. Addig is itt a közeli fotó a leszámolóábra helyett:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése