Életem első igazi szövése

Emesétől kaptam a születésnapomra (pontosabban megelőlegezve) a szövés lehetőségét. Karácsony után nem sokkal, de még a téli szünetben egy egész napot szántunk a dologra, mivel nekem még soha sem volt dolgom igazi (!) szövőszékkel. Szövőkerettel még csak-csak.
Így kezdtem a tanulódarabot:

Alapvetően látszik, hogy egy kicsivel lazábban szőttem, mint a tanárom, de magamhoz képest viszont egyenletesen.
Itt már a próbadarab végén jártam:

Az a sor középtájon nem volt szándékos, véletlenül rossz pedált nyomtam le, és ezzel mintát szőttem az anyagba.
Itt pedig már a saját kendőm kezdő mintasora látszik:

Nem késő karácsonyfát állítani!

Ma állítottuk ezt a fát a hűtő oldalára:

Ugye milyen hasznosak a hűtőmágnesek?

Karácsonyi puzzle

Ilyen cukiságot hozott a Jézuska, amit persze elég hamar kiraktunk. Íme a bizonyíték:

Pozsonyi emlékezés

A hétvégén Pozsonyban jártunk. A terv a karácsonyi vásározáson kívül a város felfedezése volt. De most nem útikalauzra készültem, hanem csak azt örökítettem meg, hogy ebben az évben volt valaki, aki emlékére gyertyát gyújtok.
A pozsonyi Szent Márton dómban (amely egykoron több magyar király koronásának helyszíne volt)  keresztanyura emlékezve egy mécses égett 2019. december 15-én:

Ugye milyen szép az a templom?

Élősködő utód?

Nemrég hazahoztam az irodából az ilyen növényeimet, mert nagyon felélték a a földjüket:

Átültettem, sőt, szét is szedtem őket, mert már sokan voltak egy cserépben. Persze a fenti már az új beültetés. És közben érdekes dologra bukkantam:

A külső, elszáradásnak indult levelek között volt egy ilyen, az elhalt és élő részt éles vonal választotta el egymástól, és az egyik oldalról kinőtt egy új növényke. És nem is régóta lakik itt, mert több  levele és gyökérkezdeménye is van.
Mivel biztonságosabb körülményeket akartam neki is, így elültettem a nagy levél még élő részével együtt.
Az elmúlt egy hétben a kis növényke növekedésnek indult, szóval remény van rá, hogy bevihetem őt is.

Kicsi gesztenye(levél)

Egy hosszúnak ígérkező nap reggelén gyalog mentem dolgozni. Így legalább volt időn átgondolni a napot, és kitalálni, hogy milyen módon szervezhetem a legjobb sorrendeb a tevékenységeimet.
Ősz van, és az Árpád téri gesztenyefákról már csak összegyűrt levelek hullanak, a gesztenyéket pedig összeszedik az arra járó gyerekek. És ekkor, ezen a reggelen egy aprócska gesztenyelevél feküdt a járdán. Jó volt felvenni és a pörgetni a szára körül, miközben cikáztak a gondolataim. Kabalaként vittem be az irodába, és tudtam, ő is össze fog száradni. De előtte lefotóztam:

Így gondolkodunk zöldben

Manapság gyakran hallható a Gondolkodj zöldben! vagy ehhez hasonló szlogenek. A cél, hogy tegyünk valamit, minél többet a fenntartható környezetért. Azt gondolom, hogy a családom elég jó úton jár, van ami könnyen és gyorsan belesimult az életünkbe, van, ami nehezebben, és van ami biztosan nem. (Korábbi bejegyzésem a témában itt.)

A kép forrása: https://forrasradio.hu

Amit eddig kipróbáltunk és bevált:

• Tisztítószerek lecserélése környezetbarát verzióra. Ennek az volt az előzménye, hogy amikor májusban nagyon-nagyon kijött az allergiám, akkor utánaolvasva a neten azt találtam, hogy a nagyon sokféle tisztítószer vegyi anyaga erősíteni tudja a meglévő allergiát. Lehet benne valami, mert kb 10 éve nyugisak a nyár eleji időszakok. Leginkább a Frosch termékek váltak be: mosogatószer, univerzális tisztító (még a teknősök cuccait is ezzel mossuk), ecetes tisztítószer. Ennyivel mindenféle takarítást megoldunk. Kormos kedvence az ecetes tisztítószer, lelkesen nyalogatja a sprickolófejet is.
• Ecet+szódabikarbóna páros: nagyszerű zsíroldó, tökéletes lefolyótisztító. 
• Ecet a mosogatógép öblítőrekeszébe: Sajnos nem tudtam olyan öblítőszert találni, amely után ne éreztem volna egy kesernyés ízt az evőeszközökön. Ekkor próbáltam ki az ecetet öblítőként.
• Mikroszálas kendők: szinte mindenre használható, a legtöbb esetben csak sima vízzel használom. Ez akkor került be a háztartásba, amikor Bogi kicsi volt és szó szerint mindent végignyalt a bútortól kezdve a tükörig. Amikor az utánzó korszaka volt, akkor nagyon lelkesen takarított ő is a saját kendőjével, ami persze csak vizes, nedves volt.
  Először a férjem kételkedett, hogy ez mekkora hülyeség, hogyan tudná vízzel letörölni a zsíros dolgokat, mondjuk az tapperolás nyomait a monitorról. Mivel jó sokszor mondtam, hogy hogyan, így muszáj volt kipróbálnia.
• Virágöntözés: Amíg a konyhai csaphoz elér a meleg víz kb 4 liter szobahőmérsékletű víz folyik ki. Ezt a vizet szoktam összegyűjteni, és viráglocsolásra használni. Illetve, amikor csak lemosok valamilyen zöldséget vagy gyümölcsöt, akkor az a víz is tökéletes öntözővíz. Télen még sok is. 
• Fűszereket nevelek az erkélyen, amiket frissen is, fagyasztva és szárítva is használok. Nem fedezi a teljes szükségletet, de kevesebb csomagolást veszünk.
• Bevásárláshoz saját szatyrot, kosarat viszek. Nem kell mindennek külön csomagolás, az uborka és cukkini jól elvan egy zacskóban amíg hazaérünk. Új zacskót szinte soha nem kérek, ebben jó vagyok. Visszautasítom sok helyen még a papírtáskát is. Vettem hálós "okos" zsákocskákat a zacskók kiváltására. Az első készletet még Ausztriából hoztam, de már a Spar-ban is kapható. Persze varrok is majd, az anyag már megvan. A hentesnél több alkalommal kértem a húst saját műanyagdobozba. Így nem kell attól tartanom, hogy a vékony zacskó kiszakad amíg hazaérünk.
• Uzsonna csomagolása: Alapban különböző méretű és formájú uzsonnás dobozokba csomagolok, ezen belül pedig lehetőleg papírba. Ebben féléve sokat fejlődtem. Gyűjtöm a papírzacskókat, olyanokat, amibe kiflit, nem töltött pékárut vettem. Van amikor mint zacskót használom fel mondjuk pogácsa iskolai csomagolásához, de a nagyobb zacskó szétvágva tökéletes szendvicsekhez is. Gondoljunk csak arra, hogy a gyorséttermek ilyen papírokban adják a szendvicseiket és wrapjaikat.
• Kulacsot használunk, ha éppen nem hagyjuk el. Ez utóbbiban Bogi a mester, de fejlődik. 
• Mindennapos fogyasztásra nem veszünk ásványvizet. Persze szokott itthon lenni, különösen, ha útra kelünk, de belefáradtam az üres palackok elszállításába. Vettünk vízszűrőkancsót, hogy iható legyen a csapvíz, de pár éve valami történt, és enélkül is iható. Pontosabban nincs semmilyen utóíze. Nyáron elegendő csak lehűteni!
• Szelektíven gyűjtjük a hulladékot.Nem most kezdtük, hanem kb 20 éve. Akkor még csak néhány helyen volt a városban szelektív sziget, a heti bevásárláskor elvittük a palackokat a Tesco parkolóban lévő gyűjtőpontra. A papírt az iskolai papírgyűjtéskor vittük el, hogy legyen az osztálynak egy kis bevétel. Manapság a társasházunknak van sárga fedeles kukája, amibe az üveg kivételével le tudjuk válogatni a hasznosítható hulladékot. Ez nagy könnyebbség, de korábban munkába indulva sem okozott nagy gondot.
• Befőzünk. Nem mindent, de a piac közelsége lehetővé teszi, hogy csomagolásmentesen, dobozban/kosárban nagyobb mennyiségű gyümölcsöt, zöldséget hozzunk haza, saját ízlés szerint feldolgozzuk, és utána élvezzük a munkánk gyümölcsét. A legtöbb esetben jelentős pénzmennyiséget takarítunk meg ezzel. Lásd az alkotásainkat itt.
• A feleslegessé vált vagy kinőtt ruhákat és könyveket eladjuk vagy továbbadjuk. Könyveket adtunk már az iskolai könyvtárnak, a gyerekklinikának, csatlakoztunk egyéb kezdeményezésekhez. A kinőtt babaruhák nagyon baráti áron kerültek eladásra a neten vagy a ruhabörzéken. Pár éve a lányom barátnője válogat magának, a többit pedig anyu szomszédjának visszük.
• Textilek újrahasznosítása: A textilt szeretem még felhasználni, meglátni benne egy új valamit. Mostanában inkább lakástextilben gondolkodom, mert ez futószalagon gyártható, régebben valóban végeztem ruhaátalakításokat, újjászületéseket. Már viseltes terítő vagy paplanhuzat remekül szolgálhat még konyharuhaként, vagy kinőtt ruhákkal, huzatokkal kombinálva edényfogókesztyűként. De a legutóbbi széria teljesen újrahasznosított lesz, mivel külső borítás turiból származó szoknyából, a szigetelőréteg viseltes vékony nyári takaróból, a bélés pedig használt ingből készül. Most még csak szabva és rétegezve vannak. 
• Ha a ruhák, lakástextilek már nem adhatók tovább, vagy nem hasznosíthatók, akkor a H&M ruhagyűjtőjében végzik 500 Ft-os kupon/szatyor áron.
• Konzervdoboz új szerepben: A lakás több pontján vannak különböző időszakokból származó ceruzatartók. Főként dekupázs technikát használtunk, de készült pl Minion-os ajándékba is.
• Home made jégakku: nagyon egyszerű, a folyékonyszappanos tasakokat vízzel betöltve fagyasztjuk le. Előnye, hogy az utazások végén ha fontos, hogy helytakarékosan csomagoljunk, akkor a vizet kiöntve lapos verzióban szállítható. A téli időszakban is helytakarékos.

Amit biztosan nem fogunk meglépni:

• Papír zsebkendő és wc-papír elhagyása. Nemrég volt erről riport, de nekem nem jön be a mosható verziót ötlete. Ugyanilyen okok miatt eldobható pelenkát használtam mindkét gyerekemnél és az eldobható betétek kényelme is fontosabb, mint a környezetbarátság.

Ezek tetszenek, de most nincs rá lehetőségünk:

• Komposztálás: tudom, hogy van lakásban is működtethető megoldás a giliszták segítségével, de valahogy ne látom a helyét nálunk. Inkább a társasház udvarán tudnék elképzelni komposztálót. De meg kell mondanom, hogy ezek olyan városi népek, szinte biztos, hogy menne a szenvedés, hogy csúnya látvány, büdös. Apu szándékosan nem komposztált, viszont soha semmilyen növényi hulladék, nyesedék, héj első körben a tyúkudvaron landolt, utána pedig egymásra rétegezve "lebomlott".  
• Szürkevíz felhasználása: A szürkevíz a kézmosásnál és a mosásnál keletkező víz, ami  a WC öblítésére kiválóan használható. Sajnos nálunk a társasház gépészete ezt nem teszi lehetővé, a víz keletkezési helye és az öblítendő wc a lakás ellentétes végében található. Egyszer, talán...

Mariannkonyha: Zabpelyhes keksz aszalt szilvával és csokival

Mariannkonyha: Zabpelyhes keksz aszalt szilvával és csokival: Az egészséges reggeli vagy nasi jegyében ma zabpelyhes kekszet sütöttem, két féle ízesítéssel. Az alap zabpelyhes receptemet bek...

Házias konyha: Aszalt szilvás zabpelyhes keksz

Házias konyha: Aszalt szilvás zabpelyhes keksz: Tízóraira. Uzsonnára. Bögre tejjel. Csupa rost és íz, s oly kiadós, hogy 1-2 ilyen darab reggeli gyanánt, s elvan vele az ember ebé...

Házias konyha: Vörös áfonyás, zabpelyhes keksz

Házias konyha: Vörös áfonyás, zabpelyhes keksz: Tízóraira, uzsonnára, vagy egy falat energia sportolás előtt :-) Akármilyen aszalt gyümölccsel finom, most vörös áfonya vol...

Újabb falat India

Tavaly kísérleteztünk a konyhában az indiai ízekkel, így több alkalommal készült vajas csirke. Az alapmártás igazából az olaszos mártáshoz hasonlóan készült, persze már fűszerekkel, ami nagy különbség, hogy kesudió vany mogyoró van még benne és így nem leturmixolva.
Gondoltam, hogy gyors vacsorához kellene befőzni ebből. Sajnos ez nagyon hamar megbuggyant. Így arra jutottunk, hogy a ludas az olajos mag lehet. Így idén a nagyon finom napon érett paradicsom csak indiai fűszerezéssel került az üvegekbe:

A bal oldali csoport fűszerezése: fokhagyma, só, kardamon, gyömbér és garam masala
A jobb oldaliaké: fokhagyma, só, kardamon, gyömbér és bombay masala

Ez utóbbiakra a fűszer csomagolásából készültek nyakcímkék, hogy kevesebbet kelljen írni az üvegekre. A papírcímkék egy idő után leváltak, és a matricák lemosása macerás, így tavaly óta nem ragasztom a címkéket, hanem alkoholos filccel írom az oldalára a fűszerezést és évszámot.

BazsaLicom 2.5

A korábbi bagel evés folytatódott, de annyi változtatással, hogy amikor a karneváli hét utolsó napján meglátogattuk a BazsaLicom autóját, már nem volt csirkés bagel. Így a vega verziót, azaz a grillezett sajtos verziót kóstoltuk meg:

Igen-igen jónak bizonyult!
(Lehet, hogy elfogult vagyok?)

Na, mi készül?

Ma, "hirtelen felindulásból" a piacról ilyen alapanyagokkal tértem haza:

Persze a paradicsom-bazsalikom aránya nem éppen ez volt, kb 20 kg paradicsom került darabolás és turmixolás áldozatává.

Ugye milyen szép?

 A fenti mennyiség 20 üveg (7,5 decis) lasagne alapra és 15 üveg (3-4 decis) spagettimártásra lett elég. A lasagne alap kevesebb ideig fő, és így hígabb. De ez pontosan így jó, mert a tészta ebben a mártásban fő meg. Az ízesítés: só, bors, hagyma, fokhagyma, oregánó és persze bazsalikom olívaolaj alapon.
Ha mindent beleszámolok a fűszerektől a paradicsomig, akkor a bolti ár (600 Ft/üveg) negyedéből hoztam ki a dolgot. És akkor csak az üvegek számával kalkuláltam és az űrtartalmukkal nem.
Bogi szerint ha kitör a világ vége, akkor sem fogunk éhen halni. :)

BazsaLicom 2.

Eltelt egy év, és ismét lefutott a karneváli hét annak ezernyi eseményével. Miután nemcsak a Light Ride-on és a kerékpáros felvonuláson, hanem két helyi sétán is részt vettünk, meg kell említeni azt a finomságot, amit a BazsaLicom Foodtrucknél kóstolhattunk: csirkés-pesztós bagelt.

Forrás: http://bazsalicomfoodtruck.com

Persze utcakajaként papírdobozon volt tálalva, de ismét nagyon egyben volt a szendvics. A pirított bagelben pesztó, roston sült csirkemell, hagyma csipsz, rukkola, balzsamecet volt a tartalom. Ha holnap sikerül, akkor veszek még egyet. :)
A desszert kategóriában Bogi is kóstolt, mivel eper szerepelt benne. Ez volt a teljes megnevezés:  Bazsalikomos fehércsoki mousse kekszmorzsán, fahéjas eperraguval.
Nagyon finom volt, a kekszmorzsa igazán roppanós, az eperragu intenzíven epres volt!
Ha lesz még belőle ismétlés, akkor fotózom. :)

Újratervezés

Ezen a nyáron igazán nem panaszkodhat a varrógépem, mert több alkalommal is elővettem. Voltak javítanivalók, konyharuhaszegések, de most új életet kapott egy bizonyos anyag. Lássuk mi lett belőle:

És mi volt előtte?
Hát Pisti autós ülésének volt ez a huzata. Pontosabban ez volt a háttámlán, az ülőfelületre még akkor kellett egy új huzatot kreálnom. Egyébként eléggé strapabíró pamut anyagról van szó, amit semmiképpen sem akartam kidobni. Ebből is látszik, hogy Pisti nem mostanában volt kisgyerek, amikor még pamuttal borították a gyereküléseket (kb 20 éve).
Ez a háthuzat belülről volt egy kis vlizzel bélelve, így csak egy vékony réteggel kellett bélelnem, hogy edényfogókesztyű legyen belőle.
És a kesztyű szolgálatteljesítési helye nem nálam lesz, hanem megkapta az eredeti tulajdonos. Hasznát veszik majd az albérletben.

Ismét barackok

Ma egy kisebb befőzéssel indítottuk a napot. Vettem a piacon 8,5 kg finom, sárga húsú, magvaváló és héjaváló barackot. Ez a legtökéletesebb fajta volt, mivel rekord idő -kevesebb, mint 1 óra - alatt dolgoztunk fel. És, hogy legyen feljegyzés arról, hogy ebből mennyi befőtt lesz: ez éppen egy menet a befőzőautomatában, vagyis éppen 16 üvegre volt elegendő.

 

Itt már fürdőznek az automatában, csak a tető hiányzik róluk:

 

Mire hazajöttünk a városból, kész is volt a dunsztolás.

Egy tucat

Igen, pontosan 12 éve, egy szép nyáreleji szombaton megérkezett hozzánk Bogi. A hétvégén jól megünnepeltük ezt a napot, erre a jeles eseményre készült egy igen újszerű torta. Mondhatnám, hogy követtem a trendeket, bár valószínűleg idén már más (is) a divat.

Boldog születésnapot, Kicsim!
Az ötletet a google "szám torta" keresésére találtam, ahol szebbnél szebb megoldások születtek. Bátran állíthatom, hogy nem lehet elrontani!
Az én változatom a szokásos almáspite tésztánkra épült, a krém:

• 500 gramm mascarpone
• 500 ml tejszín
• kb 100 gramm porcukor
• 1 teáskanál vaníliás porcukor (saját keverés!)

Egy biztos, hogy fele ennyi krém is elég lett volna.

 

Íme egy videó, ami segíthet bárkinek:

Szivárványos jó reggelt!

Egy meg nem élt születésnapra

Ma is gyújtottam gyertyát. Apu ma lenne 83 éves. Így ez a gyertya neki égett a Karl-Rahner Platz-on álló Jezsuita templomban, Innsbruckban.

Maga a templom azért volt különleges, mert a falak fehérek voltak, és csak domborodó mintázat, a fények és árnyékok játéka törte meg a nagy felületeket. Nem biztos, hogy ez a legjobb szó rá, olyan elegáns volt.

Pedagógus napra készültek

Idén a pedagógus napra nem virággal, hanem csoki+kézkrém párossal  készültünk.  Pontosabban  a lányomék osztálya fogja ezekkel köszönteni a tanárnőket. ( A férfiak egyszerűen szilvás Betyárt kapnak majd.)

Neked égett ma

Ez a kis mécses (az alsó sorban magányosan) Neked égett ma az Innsbrucki St. Jacob dómban:

És a születésnapodhoz közeledve egy idézet:

"Tudjátok, azt mondják, kétszer halunk meg:
Egyszer, mikor nem lélegzünk tovább.
És egyszer... Amikor az utolsó ismerősünk nevez meg minket."

Ha még egyszer....

Hihetetlen, hogy ez velünk történik. Nem így kellene lennie. Tegnap mindkettőnknek dolgozni kellett volna mennie. A héten utoljára, hogy várhassuk a hétvégét.
De Te már régóta nem dolgozol és nem várod a hétvégét.
Mindig azt gondoltam, hogy mi még fogunk ülni a Balaton parton, és mesélünk egymásnak, mint régen. Megvitatjuk az élet dolgait, nézzük a vizet, szól valami zene, vagy nem...
Szeretném visszatekerni az időt, hogy ezt még megvalósítsuk, de ebben a földi életben mi soha többé nem fogunk beszélgetni. Soha.

Ha még egyszer itt lennél...
Tegnap valahogy mégis együtt voltunk. Egy utolsó séta erejéig. Csak hát ez nem ugyanaz.

Így hát most már tudom, hogy hol vagy, és mindig ott leszel. Bármilyen nehéz is ez így Andinak.

Megálltam sírva  nyughelyed előtt. Kegyetlenül nehéz volt. De az emlékeimben ugyanaz a 19 éves srác vagy, akivel ültünk a Balaton parton a Róna üdítőnkkel, néztük a vizet, és azt hittük, hogy minket nem érhet baj. De néha, ha éppen a Dózsavárosban járok, akkor  elmegyek a sírodhoz. Remélem később könnyebb lesz majd.

Ha valahol föntről lenézhetsz, akkor remélem látni fogod, ahogy én itt a Földön öregszem.

Egy sárga ház végnapjai

Sohasem titkoltam, hogy mennyire nem tetszik a Párizsi Udvar építkezése. Értem én, hogy a belvárosi telkek nagyon értékesek, és minél jobban ki kell használni, de  számomra teljesen idegen életteret hoztak ott létre. Megvárták, amíg a Péterfia utca védett cívisházai teljesen lepusztultak, és a védett házsor helyett védett homlokzatsor-részlet lett, mert nem védték eléggé, és nem is építették vissza. Most a tömb másik oldalát mutatom: a Hunyadi utca-Rákóczi utca sarkán álló házat.

Ezek a képek 2019 február 28-án készültek. Gyönyörűen sütött a nap és bár tetőcserepek nélkül, de a ház visszaidézte a környékbeli séták emlékét. Régebben az épület bal oldali üzlethelyisége papírboltként, a másik lovasboltként üzemelt, ahogy az a Google maps 2018. júniusi képein is látszik:

 

Ekkor még a szomszéd ház is állt, bár már nem lakták. Szépen megbújtak a lombok árnyékában.

Sajnos nem tudtam megörökíteni, de amikor a szomszédos épületek már nem álltak, akkor az utcáról be lehetett látni a lovasbolt mögötti udvarrészre, ahol egy fából készült tornác látszott, szorosan a ház mellé építve. Na, ekkor még jobban fájt a szívem érte. Bár ekkor még azt gondoltam, hogy ez is olyan homlokzat lesz, mint a tömb másik oldalán a védettek. Majd szépen, fehéren belekomponálják a háztömbbe. Ma már tudom, hogy nem...
A Hunyadi utcai szomszéd ház nem volt szép. Előtte volt egy kis előkert, és kerítésen minden évben kihajlottak a bokrok. Régen, amikor Pisti kicsi volt, még süncsalád is lakott bent, és kint sétáltak a fűben.

Itt pedig már bontás közben februárban. A fa már sohasem vet árnyékot a házra és udvarára.

És ma, amikor arra jártam, már ez kép fogadott:

A ház volt, nincs. Számomra megért egy bejegyzést.
RIP.

A π-nap kapcsán

Kevesen mondhatják azt, hogy nekik monogramnapjuk is van. Én bizony közéjük tartozom, mert ugye tudjuk, hogy március 14-e a PI nap, pontosabban π-nap.
Az én idei π-napom nagyon különleges lett, valószínűleg egyedülálló élmény az összes lehetséges közül. Egy ünnepi Szenátusi ülésre voltam hivatalos, így miután túltoltam a reggeli pörgésen, felöltöztem egy igen csinos ruhámba (kék alapon axonometrikus kockahálósba), feltettem a a vadi új kokárdámat, egy nagy szatyorba bepakoltam a napra szükséges minden holmimat (csereruha, cipő, laptop, zh feladatok) és a férjem elvitt a Főépületbe.

Az ünnepség alapvetően a márciusi ifjak előtti tisztelgésről szólt, a mai korral való párhuzamba helyezés, vagy bármilyen politikai megközelítés távol áll tőlem.
Az ünnep kapcsán egy kicsit  feltörtek a gyerekkori emlékek. Az előző esti kokárdavarrás, mert ugye mindig olyan bombabiztos helyre tettük el, hogy meglegyen, csak éppen nem lett meg. Petőfi verseket szavaltunk, énekeltük a szokásos dalokat, ünnepség volt, és leginkább tavasz. Én pedig csodáltam azokat az ifjakat, akik forradalmat csináltak, mert nem értettem, honnan vették a bátorságot ahhoz, amit tettek.
És ma reggel ismét átéltem ezt. Felvettem a szép ruhámat (nem az úttörőt) kokárdát tűztem, és készen álltam a tavaszra. És megszólaltak a harsonák, bevonult a Szenátus (a kedvenc dékánom utoljára március idusán), énekeltük (!) a himnuszt, a fontos beszédek között pedig ünnepi műsor volt. Korhű ruhába öltözött ifjak keltették életre a 48-as eseményeket, az egyikük hihetetlenül energikusan táncolt és elénekelték a Kossuth-nótát olyan rezgésekkel, ahogy azt apu tette volna.
És amiért ott lehettem? Hát ezt kaptam:

Utána pedig várt egy hivatalos ebéd a 3. emeleti kerengőn. Szokásosan finom ételekből válogathattunk, és a desszertek is igen jól néztek ki:

A sarokban több tálcányi Kossuth-kifli, és ami igen látványos volt, az a nemzetei színű süti (túrós-málnás)
Utána viszont tűzés a suliba, hogy most éppen a pót zh-n felügyeljem a hallgatókat. És még nincs vége a napnak.

Médiamegjelenések:

• http://www.haon.hu/marcius-15-matolcsy-gyorgy-a-debreceni-egyetem-diszdoktora-lett/4172169
• http://dehir.hu/debrecen/a-debreceni-egyetem-diszdoktora-lett-matolcsy-gyorgy-fotokkal/2019/03/14/
• https://hirek.unideb.hu/hu/node/6881