Mostanában sok helyen kerül szóba a téma, és ma elgondolkodtam azon, hogy mennyit teszek a környezetemért.
- Szelektíven gyűjtjük a papírt, pet-palackot, fémdobozt, kupakot, nejlonzacskót, üveget, elemeket, izzókat.
- Nem veszünk, vagy csak ritkán ásványvizet. A sima csapvíznek furcsa íze van, ezért Britázunk. Ennek előnye, hogy az ételeink is tisztított vízzel készülnek.
- Igyekszem nem pazarolni a vizet. Amíg a konyhába elér a meleg víz, 4 liter vizet lehet kiengedni. Ezt szoktam begyűjteni, és a virágok locsolására használom. De bármire jó, mivel ez teljesen tiszta víz.
- A kinőtt, de még használható ruhákat a börzén vagy net-en eladom, ami mégis megmarad, azt eladományozom. Néhány kedvenc darab eltéve az utókornak, az idén pl. Pistinek készül a gyerekkor-takarója. A sok-sok kedvenc ruha részletéből fog összeállni a takaró.
- Textilt csak végső esetben dobok ki. És most már nem is a kukába, hanem a H&M textilgyűjtőjébe. A cég bármilyen márkájú ruhaneműt, és lakástextilt begyűjt, és szatyronként 500 Ft-os kupont ad. A kupont 2500 Ft feletti vásárlásonként váltható be. A begyűjtött textileket válogatják, az arra alkalmasak adományba kerülnek, a maradékot is válogatják az újrahasznosítás szempontjai szerint. Pl mikroszálas kendőket, vagy szigetelőanyagot lehet készíteni belőlük. Ami végképp semmire sem jó, az a hulladékégetőben végzi. A kezdeményezés szuper, több helyen kellene ilyen lehetőség, már csak az zavar, hogy h&m boltjaiban elég sok vacak, egynyári, 10 mosásnyi cuccot árulnak. Na, azokat le sem kellene gyártani.
- A használható cipők a Tesco melletti gyűjtőbe kerülnek.
- Az elektronikai hulladékokat a pincében gyűjtjük, és időnként a telepre visszük. (Decemberben megvolt!)
- Nem vásárolok feleslegesen dolgokat.
- Az utóbbi években egyre többet befőzök, amit korábban el sem tudtam képzelni magamról. Élvezem, különösen a tavalyi befőző automata megvásárlása óta! Kikapcsol, pihentet, nincs főnök, határidő, elvárás... Az üvegek szépen megtelnek, már csak egy dolog szab határt a dolognak: a spájz mérete. Az igazán jó az lenne, hogy saját termésű zöldség és gyümölcs kerülne az üvegekbe, de helyette elég sok dolgot igyekszem nem a kereskedőktől venni, hanem termelőktől. Van egy bejáratott család, akiktől sokat vásárolunk. A fő termékük a főzni való kukorica, ami mellé mindig kerül más is. Ügyesek, jól csinálják, őket szívesen támogatom, mert tesznek azért, hogy jobban menjen az életük.
- Környezetbarát tisztítószereim vannak: Frosch
mosogatószer, általános, ecetes és levendulás tisztítószer. Ezeket
használjuk mindenre. Ezt a teknőseink és a nyuszink is értékeli. Az
ecetes tisztítószert Kormos meg is inná, ha tehetné.
(Ezekre a szerekre akkor váltottam, amikor olyan mértékű lett a nyár eleji allergiám, hogy csak ülve tudtam egy kicsit aludni. Akkor utána olvastam, hogy a gondot okozhatja a lakásban lévő vegyszerek keveredése, illetve keresztallergia is. akkor egy hét alatt kisepertem mindent a lakásól, és láss csodát, a következő allergiaszezonban alig volt bajom, nem könnyezik a szeme, és csak orrot fújok. Ez így kibírható lett.) - Súrolószer nincs, helyette szódabikarbóna+ecet kombinációt használom, illetve az Amway fém szivacsát (Ez utóbbi szuper!! Megéri az árát.).
- Ablaktisztítóm nincs, helyette Frosh ecetes tisztítószer spricc van és mikroszálas törlőkendő.
- Szinte minden felületet nyirkos mikroszálas kendővel tisztítok. Erre akkor szoktam rá, amikor Boginak az volt a szokása, hogy végignyalta a bútorokat, tükröt, ajtót.
- Öblítő helyett sokszor használok ecetet. Meglepő ugyan, de teregetéskor egyáltalán nem lehet érezni az ecetszagot.
- Az erősen szennyezett ruhák mosásához mosószódát adok, egyébként folyékony mosószert használok, mivel Pisti bőre érzékeny volt a ruhában ragadt mosószószer maradványokra.
- Vízkő ellen ecetes Frosch és Amway fémszivacs.
- A mosogatógép öblítőtartályát ecettel töltöm fel, és szépen csillognak az edények és nincs furcsa, keserű íze az evőeszköznek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése