Fészek elhagyva

Tudtuk, hogy két hét alatt a fiókák elhagyják a fészket, és azt is, hogy mire legközelebb megyünk már üres lesz a fagyisdoboz-fészek. 

Egy biztos, hogy az udvar egy nagy madárröpde!

Vajon mikor és hol készülnek a szülők a következő költésre?

Rozsdafarkú család

Miután tudjuk, hogy a tojásokat április 7 és 15 között rakta a kedvenc tojónk, így biztos voltam benne, hogy a hétvégén már a nagycsalád fog várni. Egyből hozzájuk mentem és nem csalódtam:

Szülők egész délelőtt szorgalmasan hozták az élelmet az éhes szájaknak, váltva repkedtek. Egy kicsit megzavartam a családi idillt, de igyekeztem elkerülni a röppályájukat. Az apuka egyszer követő módra váltott, be akart repülni utánam a kamrába. Így figyelni kell, nehogy bezárjam őket valahova. 

Szerdán jövök legközelebb, és utána már nem találkozunk, mert mire eljutok a közelükbe el fogják hagyni a fészket. 

Hajrá szülők! Sok az éhes száj!

Már a jázmin is nyílik!

Csak pár virág bomlott ki, de de az illatuk már most is bódító!

Az udvar másik végében a bodza uralkodik virágmennyiségben és illatban is:

Itt már azt az állapotot örökítettem meg, miután a mai szörp-alapanyagot leszedtem. Itthon számoltam meg, hogy ez 40 hatalmas virágot jelentett. Egy hete készült az első adag szörp, ami szinte teljesen elfogyott. Szeretném, ha maradna  az őszi esős napokra is, hogy becsempészhessük a tavasz illatát a szürkeségbe!

Rozsdafarkú akcióban #2

Eltelt egy hét és íme a ki büszke madárka:

Semmin sem mertem mozdítani, így a fotó egyben egy Unicum reklám is lehetne, amikor az unalmas estéken az anyuka jobb kedvre deríti magát egy ki kupicával.

És amikor kiröppen, akkor azért rápillantunk a változásokra:

Öt cuki tojáson üldögél a rozsdafarkúnk!

A történetünk itt követhető: https://photos.app.goo.gl/QndftGtrJpnGGMhA8

Rozsdafarkú akcióban

Mivel nem dőlt el véglegesen, hogy mi lesz a sorsa annak a melléképületnek, amit röviden csak JÁTÉKOSnak hívunk, arra gondoltam, hogy inkább ne költözzön be oda fészekrakó madár. Aztán a szél kifújta az ablakot, és egy jégkrémes dobozt feltettem a kisajtó feletti ablakba. 

És egy héttel később tele volt mindenféle fűszálakkal, mohával, és tyúktollakkal szépen körbe volt bélelve. Ekkor már sejtettem, hogy egy rozsdafarkú készülődik tojástrakni.

Arra már nem emlékszem, hogy volt-e valami apróság abban a jégkrémes dobozban. Minden esetre most egy darabig biztosan nem jutok hozzá. 

És még egy izgalmas dolog a dobozzal kapcsolatban, hogy amikor Pistike kicsi volt, nagyon szerette a Jupiter nevű Family Forst-os jégkrémet. Ő csak tekervényes jégkrémnek hívta. Anyukám őrizgette ezt a dobozt is, apróbb dolgok tárolására tökéletes volt. 

Megtaláltam a tetejét is: 

 Ez a cuki kis madárka igazi újrahasznosító! Egy több mint 20 éves, szép emlékeket idéző dobozka most egy madárcsalád otthonává válik.

Valamire készülök!

Elhoztam otthonról egy kardigánt, amit még a keresztanyám kötött anyunak sok-sok évvel ezelőtt. (Inkább nem számolgatom az éveket, akkor még én is fiatalka voltam.) Az biztos, hogy jó meleg volt, mert gyapjúfonalból készült, de később a passzéja kinyúlt, így ezt anyu újrakötötte. 

 

Nekem eléggé szúrós a fonal, így lebontom és valami mássá fogom átalakítani. Mert ez az alapanyag megérdemel egy újabb esélyt! A terveimről majd később fogok írni. (T I T O K!)

De szeretném, ha ez az állapot meg lenne örökítve. A mintája nagyon tetszik, egyszer majd ha nagyon öreg leszek, akkor újra megkötöm. Addig is itt a közeli fotó a leszámolóábra helyett:

Édesnap

Ma volt a születésnapi kalendárium utolsó napja, amikor is egy hideg-meleg játékban megtaláltam az aktuális ajándékom:

Ez egy áfonyás-pisztáciás keksz "pora" és rövid leírása. A teljes recept elérhető itt: https://www.everyday-delicious.com/cranberry-shortbread-cookies/

És a további édes ajándék egy fahéjascsiga-torta, melyet délután rakott össze Bogi és a férjem, Pisti pedig megsütötte, mire hazaértünk a Dumaszínházból.