Egy falat India

Már egy ideje (másfél éve 😊) a családunk rákattant az indiai ízekre. Nem mindre, de vajas csirke és a pakora pl. nagyon ízlik. Tulajdonképpen az első találkozásunk ezzel az ízvilággal Faludy Gabi Kísérleti buliján történt, amikor a Govinda étterem kóstolói között volt padlizsán pakora (=fűszeres, csicseriborsó lisztes bundában sült padlizsán).

Akkor még azt hittük, hogy majd Pesten tudunk jó indiai ételeket kóstolni. Egy kirándulás alkalmával elmentünk a Taj Mahal étterembe, a Szondi utcába. Az biztos, hogy az ízek jók voltak, de nagyon intenzívek, és nem utolsó sorban igen csípősek. A nem csípős étel is elég erős volt. Minden esetre nagyszerű élmény volt, hogy autentikus környezetben indiai ruhát viselő lányok szolgáltak ki.
Aztán (egy nyárindító vacsorára) beültünk itthon a Kashmírba. A Tandori tál a színes húsokkal és a színes mártogatósokkal és a vajas csirke annyira, de annyira bejött, hogy azóta többször visszatérünk ide. Az ízek visszafogottabbak, mint a Taj Mahalban, pontosabban úgy mondanám, hogy az európai ízlésre vannak finomítva. De nem lehet mindig étterembe járni, szóval elkezdtem receptek után nézni. A vajas csirkére fókuszáltam.
És mostanra már megvan a saját verziónk, mert ugye ahány ház, annyi vajas csirke!
Ezt a Cookta-s receptet dolgoztuk át.
Hozzávalók:

    4 csirkemellfilé
    1 fej hagyma
    2 gerezd fokhagyma
    diónyi friss gyömbér
    1 evőkanál sűrített paradicsom
    40 dkg konzerv hámozott paradicsom
    5 dkg kesudió
    5 dkg vaj
    2 teáskanál garam masala
    5 szem kardamon megroppantva
    1 dl tejszín
    só
    olaj

Elkészítés:
A csirkéhez pácot készítünk, amihez 1 evőkanál sűrített paradicsomot, 1 gerezd zúzott fokhagymát, 1 teáskanál garam masalát, kis sót és a lereszelt friss gyömbér felét összekeverjük. A csirkemellet falatnyi darabokra vágjuk, és összeforgatjuk a páccal, félretesszük pihenni, amíg a szószt elkészítjük.
A hagymát megpucoljuk és finomra vágjuk, 2-3 evőkanál olajon megdinszteljük, hozzáadjuk a maradék reszelt gyömbért és zúzott fokhagymát és a maradék garam masalát, picit megpirítjuk, majd felöntjük 1,5 dl vízzel, sózzuk, és addig kevergetjük, amíg a víz elpárolog. Hozzáadjuk a konzervparadicsomot a levével együtt, valamint a kesudiót és 2 dl vizet, és gyenge tűzön lefedve 10 percig főzzük.
Közben egy serpenyőben 2-3 evőkanál olajat felhevítünk, és a bepácolt csirkefalatokat néhány perc alatt megpirítjuk.
A szószt botmixerrel simára mixeljük, hozzáadjuk a vajat, majd ha felolvadt, akkor a tejszínt is, elkeverjük, majd a pirított csirkefalatokat is beleforgatjuk, és takarékon, lefedve 10 perc alatt készre főzzük. Az utolsó 5 percre beletesszük a megroppantott kardamonokat.

Bogi pedig naan kenyér-specialista lett következő recept alapján:
Hozzávalók (4 db lapos kenyérhez)

16 dkg fehér liszt
1/2 tk sütőpor
1/3 tk cukor
1/2tk só
3 tk tej
2 tk/30gr vaj
6 dkg natúr joghurt

Elkészítés:
Egy kis tálban felmelegítjük a tejet és a vajat, csak addig, amíg a vaj elolvad.
Egy nagyobb keverőtálban összekeverjük a lisztet, sütőport, cukrot és sót.
A joghurtot a langyos  tej-vaj keverékhez keverjük.
A joghurtos keveréket a liszthez adjuk és összegyúrjuk. Kezdetben ragadós, de utána jól gyúrható tészta lesz. Pihentetjük fél órát.
Négy részre osztjuk és lisztezett pulton vékonyra nyújtjuk. Lágy vajjal megkenjük (leginkább kézzel simogatjuk) majd összehajtva még egy kicsit nyújtjuk. (vajas rész belülre kerül.)
Egy vastag aljú serpenyőben szárazon mindkét oldalát megsütjük. 

Zeneiskola épülete

Gimis koromban gyakran sétáltunk a belvárosban, különösen a Makarenkó kollégium és a Fazekas Gimnázium közötti utat tettük meg többféle útvonalon. Már ekkor láttuk, hogy omlik a vakolat az akkori szakközépiskola épületéről és felújításra szorulna. (Ez azért nem most volt, lassan 30 éve érettségiztem.) Telt, múlt az idő, és az állapot egyre rosszabb lett, közben pedig mindenféle hírek kaptak szárnyra a városban, hogy megcsinálják ezt is, amikor a Simonffy-t újítják, fel, vagy amikor a piacot építik, vagy elköltöztetik, mert az épületet máshogy szeretnék hasznosítani. Ötletekből nem volt hiány, megvalósításából annál kevesebb. Pedig az épület fantasztikusan szép, ha ember a kopott falak mögé akar látni.

 

 

Most, hogy Debrecen pályázata még mindig versenyben van az Európa kulturális fővárosa 2023 címért, már az előkészítés folyamatában minden ötletbörzén kérték a lakosok a felújítást. Nos, úgy tűnik, hogy végre van pénz és ha nem vigyázunk, akkor az épület nemcsak külsőleg, hanem épületgépészetileg is megújul, hogy a fenntartása kevesebb költséget jelentsen a város számára.

Mert amilyen most az épület, az kb olyan, mintha a pénzből papírrepülőket hajtogatnánk, és szélnek eresztenénk. A lányom első tanszaki hangversenye egy olyan teremben volt, amely ablakai a Csapó utcára néznek. Egy szép nyári zápor  a fák takarásából is zuhatagként folyt be a dupla szárnyú ablakok résein. Nem ez volt az egyetlen alkalom, és ha a víz így talál utat, akkor  nem lehetnek illúzióink arról, hogy mennyire szökik télen a meleg. 

És milyen lesz? Elvileg ilyen:

Már nagyon várjuk!

A felújítás természetesen pályázati pénzből valósul meg. Megváltozott a világ ahhoz képest, hogy igen nagy összegekkel támogatták a debreceni Zenede megalapítását a helyi "vállalkozók".

Linkek (képek forrásai):
http://civishir.hu/helyben-jaro/2018/01/hamarosan-megszepul-a-zenede
http://iskola.debrecenizenede.hu/hamarosan-megszepulunk/
https://www.dehir.hu/debrecen/reg-vart-erre-debrecen-hamarosan-kezdodhet-a-zenede-felujitasa/2018/04/06/

Köszönet egy ajtónak, amely 16 évig szolgált minket

A bejárati ajtónk megérett a cserére. Ez szép lassan következett be, először csak az aljáról szakadt le a egy kisebb darab, ami miatt a tömítés is kiesett. És, hogy ne szeleljen a téli időszakban, összetekert pléddel védekeztünk a hideg ellen. Aztán egyre többször nem akart csak úgy simán kilinccsel bezáródni. Eléggé elvetemedett az ajtólap, ami a kulccsal való zárást is megnehezítette.

Minden esetre sok szép emléket őrzünk ennek az ajtónak a védelmében. Ő védte az újrakezdett életünket, otthonunkat, őt léptünk az esküvőnk után és itt hoztuk haza Bogit. Szerettük, látszik kidekoráltuk. :)

Igen, de akkor milyen legyen?
A következő feltételekkel indultunk:

• alacsony küszöb legyen
• inkább fa, mint fém vagy műanyag
• egyszerű ajtólap legyen
• jó hőszigetelőképessége legyen
• jó hangszigetelő képessége legyen
• beépüljön kb 5 hét alatt
• és nem utolsó sorban tetsszen.

Hosszas tervezgetés, vívódás, szakemberekkel és "szakemberekkel" való  beszélgetés után megoldottuk. Elengedtük a fa és faborítású verziót, fém lett fahatású dekorral, sajnos magas a küszöb, viszont tulajdonképpen szinte azonnal beépíthető volt. Az ajtólap egyszerű, és talán nem szűr ki minden lépcsőházi zajt, de Bogi is tudja nyitni, így kaphat hozzá kulcsot.

Üdvözlünk itthon:

És már rögtön fel is tettük a folytonosság jegyében a Tetőtét 6-os tűzzománctáblát, amit Bogi készített.

Bodzás-citromos torta

A nyári szünet első hétvégéjén hagyományosan születésnapi gyerekbulit tartunk. Idén nagyon szerencsések voltunk, az időjárás kegyes volt hozzánk és lent lehettünk az udvaron. Mivel péntek este a tervezettnél később értünk haza, így  egy egyszerűbb torta sütését vállaltam. Mindannyian szeretjük a bodzát, így gondoltam, hogy megsütöm a hercegi (Meghan Markle és Harry herceg) esküvő tortáját. A receptet a coocta.hu oldalán találtam.

A dekorációhoz a Verbena bodzás gumicukrát és mentaleveleket használtam. Egy cukrot véletlenül ráejtettem, de a helyét nem simítottam el.

A krém egy krémsajt alapú krém, melyhez mascarponét használtam. Nagyon könnyű dolgozni ezzel, valószínűleg  használni fogom még más ízekkel is. A saját bodzaszörpünk már elfogyott, így boltit használtam, amit vissza kellett redukálni. A megadott citrommennyiség soknak bizonyult, és bolti lemon curdot használtam, így a végén nem sikerült megtudni, hogy mitől van egy kis utóíze a tortának. A vendég gyerekeket szemmel láthatóan ez nem zavarta.
Ilyen volt a gyertyákkal:

(A háttérben látszik Bogi kétnapos, kidekorált gipsze.)És a kerti parti során sikerült lefotóznom a vágott tortát is.

Ide süss!

Hm.
A Viasat3 elindította az Ide süss! második évadát, és valahogy erről a kezdésről szépen lemaradtunk. :(
Van még mit fejlődnöm, de ezt a zserbópitét dobtam ma össze egy fél óra alatt:

A tálalásnak van még nem tökéletes, de mentségemre legyen mondva, ez a a mennyiség ma este még utazni fog a lövészbálra. A szélek annak rendje-módja szerint mind elfogytak,  és maradt még pár szelet itthonra is.
A lényeg a részletekben rejlik:
A tésztaalap a szokásos almáspite tészta, amely nálunk tojásmentes, amióta véletlenül kifelejtettem. :)
Erre jön a házi vegyes lekvár jó vastagon, amely most eper-sárga barack-őszibarack-rebarbara-szilva volt. A nedvességet felszívja a darált dió, amely nem a szokásos darált verzió, hanem az utóbbi időben a késes darálót használom, és így nagyobb darabok is maradnak benne. Ezek tudnak kellemesen megpirulni.
A sütés után ki kell hűlnie, mert a habzsákba töltött és megolvasztott csokival átlós irányban végig kell csurgatni.

Ha ez megdermed, akkor lehet vágni és enni.
(3D print: Valami baj van az extruderrel, nem egyenletesen tolja az anyagot :) )

Sonka és tojásnyúl

Idén kétféle sonka került a húsvéti asztalra, némi dekoráció társaságában.

Ugye látszik a két tojásnyuszi?

Dunahullám-torta újabb verziója

A 44. születésnapra egy bevált ízvilágú tortával készültünk.

Igen, ez a már többször kipróbált Dunahullám-torta. Igyekeztünk a dekorációban valami újat nyújtani, így a csokidíszek saját készítésűek, pontosabban Bogi és Panna munkái, a torta töltését és a habrózsákat Boginak köszönhetjük.

Lássuk a metszetet is! Mert maga a tészta nem a megszokott módon lett összeállítva, hanem a sárga-barna tésztát a zebratorta módjára próbáltuk rétegezni. Ez nagyjából sikerült is.