MMV - 3. rész

 Miután elkészült a kezdő készlet és még több kétrétegű maszk, eljött az idő, hogy megvarrjam az egyrétegű sorozatot is. Természetesen az újrahasznosítás jegyében a ruháskosarak, zsákok és szatyrok áttúrása közben találtam egy padlizsánszínű csíkos palástot, amit még valamikor Pisti óvodás-kisiskolás korában varrtam. Szépen összehajtva találtam rá, és nem is használtam fel az egészet, csak az aljából vágtam le egy csíkot. A maradék éppen jó egy rövidebb palástnak, ha egyszer valaki majd ilyet kérne tőlem. A másik kiszemelt darab egy csíkos, gumis derekú szoknya volt, amit Bogi ovis korában varrtam, hogy legyen miben bohóckodni. Aztán már nem akart bohóckodni, pontosabban már nem ebben, így ez is várta a sorát. Mindkét darab még anyagként keresztanyutól származott. 

Nos, az előzőek formájában, de csak egy rétegben készültek ezek a maszkok:

De miért is kellettek ezek? Boginak egész nap viselnie kell a suliban, nekem pedig hosszú órákat kell beszélnem maszkban, szóval ezzel a készlettel nem kell minden este a mosással-vasalással bajlódni.

MMV (Mindenki Maszkot Varr) - 2. rész

 A tavasszal készült maszkok mostanában gyakran kerültek mosásba, mivel Boginak is és nekem is naponta több órát kell viselni. Így a készletet bővíteni akartam, így ismét feltúrtam a szekrényeket. A korábbi anyagok maradékai mellé találtam egy virágmintás gyűrt gézszerű anyagot (az igazi nevére már nem is emlékszem, több, mint 20 éve volt divatos az ilyenből készült ruha, szoknya). Bogi már használt belőle a Barbie ruhák gyártásakor, de még így is volt belőle egy szép nagy darab. A másik újdonság a kockás anyag volt, amely előző életében bokszeralsó volt, csak éppen kinőtte a férjem. Túl sokszor nem hordta, mert nem szerette a szövött anyag rugalmatlanságát. De mivel nagyon jó anyaga volt eltettem. Állt a szekrényben vagy 15 évet, a derekába varrt gumi teljesen megadta magát. De most eljött az ideje, mert két rétegben éppen kijött belőle két maszk. Ilyen saját anyagából készült hátoldalú maszk a virágos gézből is készült gondolva arra, hogy az iskolában egész nap viselve könnyebb legyen a levegővétel. egyébként a többi maszk hátoldala egy valaha jobb napokat megélt fehér ing ujjából és elejéből készült. Szóval igazi újrahasznosításról van szó, mert itthonról minden kikerült. Íme az új 10-es csapat:

Vagy a másik oldalról:

És ilyen befogadóak a régi maszkok, hajlandóak keveredni az újakkal:

IGEN, megérkeznek hozzánk!

Két hete feldobott a telefonom egy hírt:
Újabb vidéki nagyvárosban nyit éttermet az encsi Anyukám mondta csapata

Na, ennek a fele sem tréfa, mert az Anyukám mondta mondhatni a szívem csücske. Először 2014-ben jártunk náluk, de aztán párszor már visszatértünk Encsre vagy kóstoltuk a munkáikat egy-két gourmet fesztiválon. Mindig elégedettek voltunk az ételeikkel, a tulajdonosok fegyelmességével.

Tavaly, amikor Bogit táborba vittük (pontosabban az egyik találkozási pontig, ahonnan busszal ment a társaság a tábor helyszínére), akkor meglátogattuk a Pizza, kávé, világbéke névre hallgató pizzázót Miskolc belvárosában. Megmondom őszintén, úgy ültem be, hogy a helyről addig a pillanatig semmilyen infóm sem volt. De a helység kialakítása nekem nagyon bejött, a padlón visszaköszöntek a gyerekkorokból ismert burkolatok (cementlap, metlachi), az asztalok pedig egy leginkább egy új életre kelt felületkezelt fészerajtókra emlékeztetnek. Nem hosszas evés-ivásra csábít, inkább a mai modern "együnk valamit, amit nagyon gyorsan megkapunk" érzést kelti. A pultban 10cm*20 cm-es méretben sokféle pizza várja, hogy valaki kiválassza.
Igen, hogy kiválassza, mert már minden készen vár, csak még az utolsó melegítés, sütés hiányzik. Amikor megkapod, meleg, de nem ehetetlenül forró, a tésztája ropog, és mivel a szeleteket kettévágva adják kézzel ehetők. Aki olyan alkoholmentes, mint én, az ihat hozzá különféle szörpöket, amit szigorúan szívószál nélkül kapsz. (A mostani műanyagmentes trendekhez tökéletesen passzolva!) Egyébként kevés mosatlant termelnek a vendégek, csak a fémből készült tálca és a poharak  adnak munkát.

Na jó, de most nem is ez a lényeg! Hanem, hogy hol szeretnének újabb pizzázót nyitni. Cikkre rákattintva ott a csodálatos infó: D E B R E C E N-ben!!!💓

Okés, de mégis hol? 

És amikor megláttam az instás képet, akkor mondtam a férjemnek, hogy hát ez bizony itt az utca elején van. Persze ő kissé szkeptikusan mondta, hogy biztos nem, mert annyi ilyen portál van a városban.... De én tudtam, hogy arról van szó! Hogy biztos legyek a dolgomban, rögtön hívtam is a fiamat (aki biztosan a Kossuth téren volt), hogy azonnal menjen oda, és nézze meg, hogy mi van ezzel a bolttal. Azt tudtuk, hogy a karantén alatt a táskabolt bezárt/elköltözött, és bent rombolási munkák folynak. De Pisti megerősítette, hogy itt bizony az Anyukám mondtások készülődnek.

Már régóta mondogatom, hogy mégis csak bénaság, hogy a Kossuth tér - Csapó utca találkozásánál, egy ilyen szép nagy portálablakos üzletben táskákat (!??) árulnak, miközben ez nagyon is valamilyen étteremnek, bisztrónak való lenne. Van is hely a környékén, hogy ki lehessen ülni, és élvezni, hogy ott már nem dübörög a forgalom, jönnek-mennek az emberek.  És imáim meghallgattattak, és nem nem is akárkik jönnek.

A dologban az az érdekes, hogy a nyár utolsó hétvégén Miskolcra készültünk nyárbúcsúztató kirándulásra, és a cél azért lett ide választva Bogi által, hogy elmehessünk a Pizza, kávé világbéké-be. Az a kirándulás meghiúsult, de cserébe a Dudás fivérek igazán örömteli hírrel szolgáltak!

Egy héttel a hír kirobbanása után Bogival mi is szemrevételeztük a helyet. Íme a bizonyíték, hogy bent nagyon dolgoznak:

 És tegnap elvittük az egész családot kirándulni Miskolcra, hogy ismét teszteljük a helyet. Végül is muszáj minőséget ellenőrizni! 

Mindannyian elégedettek voltunk és most már türelmetlenül várjuk, hogy nálunk is nyissanak!

Rengeteg kis oroszlán vigyorog!

A hétvégén nem tervezett módon pici árvácskákat vettünk, melyek egy részét az erkélyen ültettük el. Ilyen aranyosan mosolyog a sok kis oroszlán:

 

Szilárd tusfürdő végre a közelünkben!

 A nyáron volt időnk kísérletezni és úgy vásárolni, hogy elkerüljük vagy legalább is csökkentsük a műanyag csomagolásokat. Végül is azt mondhatom, hogy egy kicsit is odafigyelünk, akkor egy idő után már zavaró a rengeteg (sokszor indokolatlanul felesleges) műanyag csomagolás. Voltunk a Csuporkában és a Cekkerben, de alapvetően a piacon is remekül műanyagmentesen vásárolni.

Sokat gondolkodtam, hogy milyen volt a kamaszkorom idején mindez.Beszélgettünk erről Bogival és akkortájt elcsíptünk egy szilárd tusfürdő - szilárd sampon reklámot is. Valószínűleg ettől frissültek fel az emlékeim, hogy akkoriban szappannal zuhanyoztunk és mosdottunk, és persze a kézmosásnál is ezt használtuk. És mibe volt ez csomagolva? Papírdobozba, vagy két rétegnyi papírba. A Csuporkában Bogi próbaként vett egy tustömböt és egy szilárd sampont kipróbálásra, és ahogy látom megkedvelte. Én is gondolkodok a váltásban, miután az itthoni tartalék készletet elhasználtam.

De, ma olyan tusfürdőt találtam, amely felakasztható! Íme, ez az!

A saját képen nem igazán látszik, de az egész tömb egy görcsre kötött zsinórra van ráapplikálva. Nagyon menő! Egyszerűen muszáj volt elhoznom Bogi legnagyobb örömére.