2015. február 16., hétfő

Gombolyítja fonalát

"És látsz százezer nagymamát,
Hogy gombolyítja fonalát,"
                                                                                        (Korál: Hazafelé)
Valami ilyesféle érzések kerítettek hatalmukba, amikor anyunál a padlásról lekerültek a régi fonalak. Valamikor gimnazista koron táján a keresztanyámék a soproni szőnyeggyárból hoztak egy elég tisztességes mennyiséget, amely nem is motringokban voltak, hanem csak 10-12 méteres szálak voltak kötegelve. akkor elég sokat felgombolyítottunk, de maradt egy utolsó. Igazából pulóvernek nem volt jó, mert a szálak kemények, de kézműveskedni viszont igen jó.
Bogi a szövőszakkörre már vitt fonalakat, és megnéztük még a mamánál lévő készletet is. Ekkor került elő ez az utolsó köteg, amit nagyon lelkesen gombolyítani kezdett:
A többit persze én kaptam meg, így visszarepültem az időben, valahova a 80-as évek második felébe.

2015. február 12., csütörtök

Te rajzolsz én varrok! - saját projekt

Farsangra készülünk, és ismét felkérést kaptam Bogitól, hogy elkészíthetem a jelmezét. Idén boszorkány szeretne lenni! (Testhez álló ötlet.) Az ötlethez rögtön tervet is kaptam:
Végiggondoltam az itthoni alapanyagokat, és bár sokféle anyag van itthon, ehhez bizony be kellett szerezni néhány dolgot.
A környék össze s turkálóját felkerestem, hogy megfelelő anyagokat találjak, de a boszis fekete anyagot a Sikolyból vettem. Sokáig úgy gondoltam, hogy a pókhálót majd horgolni fogom, míg végül találtam egy olyan alapanyagjelmezt, melynek egy része igazi pókhálós tüll volt.
A felsőrész a hatalmas tölcsérujjakkal még tisztázás előtt: