A 43. születésnapra

Ismét eltelt egy év, és újra tortatervvel készültünk. Visszatértünk a klasszikus témához, a Dunahullámhoz, melyet ismét új formában sütöttünk meg.

Szerencsénkre az ünnepelt éppen versenyre utazott azon szombaton, amikor mi a konyhában serénykedtünk. Újítottunk az eszközeinken is, vettünk egy állítható tortaformát és egy almacsumázót.


Rögtön kiderül, hogy miért is kellett.
Volt már egyszintes, volt már kétszintes, most pedig újdonságra vágytam, de úgy, hogy az eredeti süti lényege is megmaradjon. Az ötletre a Pinteresten bukkantam (link a forrásra):

Mivel ha magasabbra akarom sütni a tésztát, akkor a tészta-krém arány nem lesz megfelelő. de ezzel a lyukasztós módszerrel plusz krémet juttathatunk a tortába, és ha sikerül, akkor a látvány is különleges lesz.
Nos, következzen a tortakészítés képes naplózása. A szokásos recept szerint kikeverve a tésztát megtöltöttük a kb. 20 cm átmérőjű formát, és 12 db muffinpakszlit. (Ez utóbbiakról nem is készült kép, mivel gyorsan fogytak, illetve később eldugtuk, nehogy kiderüljön mit sütöttünk.)

 A lyukasztás valóban működött, a kis hurkák hamar fogytak. :)

 A lyukak elég nagyon voltak ahhoz, hogy habzsákból betöltsük. Végül egy réteg krémmel fedtük, és éjszakára a hűtőbe tettük.

Másnap reggel jöhetett a szokásos csokidíszítés, amihez az apróra vágott csokit egyszer használatos habzsákban meleg vizes fürdőben megolvasztjuk, majd apró lyukat vágva behálózzuk.

Tadam! a kész torta a tálon!

Itt pedig megvágva. Látszik, hogy nem minden furat lett merőleges, de ha jól sikerült a szelet vágása, akkor sárga-barna hullámok között krémcsíkok adták az izgalmat.

Az ünnepelt szerint nagyon finom lett.
A torta töltése és dekorációja Bogi munkáját dicséri! :)