Dunahullám - a 41.-re

Ismét készült egy szép, nagy, finom torta a férjem születésnapjára. Dunahullám, amely már volt korábban egy rétegben, most emeltünk a téteken. 

A belső kidolgozása az én művem, a külsejét Bogi alkotta. A kis "rudak" csokitekercsek, amiből eredetileg csal alulra szántunk egy csíkot, de kissé túlvásároltuk magunkat. Így lett egy felső sor is, de oda nem lett elég. A hiányt megoldottuk Milka csokival :-)

Két réteget tettem egymásra, így kisebb sugarú és magasabb lett a torta. A szokásos tepsiben tudtam megsütni a tésztát, a vágási maradék részben elfogyott, részben a fagyasztóban várja, hogy puncsgolyóvá alakuljon át.

Néhány fotó a díszítésről:

 

 Ilyen volt megvágva:

 Aztán, amikor elfogyott a összes meggy, és itt látszik a szép nagy pöttyös bögre, amit a vásárban vettünk, hogy legyen miből inni a teát:

 És amikor már majdnem a fél torta hiányzott:

 A képeket nézve, érdemes lenne kipróbálni, hogy a tésztarétegeket szembefordítva kellene összeragasztani. Azt hiszem, lesz még alkalmam kipróbálni. :-D
 
 PS:
Először arra gondoltam, hogy felesleges nekikészülni, mivel SENKI sem szeretne eljönni megköszönteni. Majd valahol máskor, mindegy hol és mikor, csak ne kelljen jönni.De aztán mégiscsak készült torta, mert hát milyen ünnep az, amikor a sütit szerető nem kap tortát. Legalább több jutott neki!!!