A negyvenedikre: csokis-narancsos

Ma délelőtt elkészült a férjem 40. születésnapi tortája. Pontosabban az utolsó simításokat kapta meg a csokimáz formájában. Így nézett ki, amikor megkapta:

Egy dolog biztos, hogy ennek a tortának szinte semmilyen része sem lett olyan, mint a leírásban. Máshogy viselkedett  a piskóta, a krémet kicseréltem egy saját kreálmányra, a külső máznak elvileg folynia kellett volna. Már annak is örültem, hogy alapjában véve jól kenhető lett. A rusztikus külső végül is megtetszett.

 

A készítés folyamata pénteken kezdődött, amikor a belső krémet kipróbáltam. Bár nem gondolom, hogy lefelejteném, de a biztonság kedvéért itt is leírom:
1 cs. vaníliás pudingporból 2,5 deci Sió narancslével "pudingot" főztem. Amíg hűlt, 5 dkg vajat 2 púpos evőkanál porcukorral és 2 kiskanál vanillincukorral (szigorúan sk! :-)) habosra kavartam. Végül a kihűlt pudinggal sima krémet kevertem. Erre azt mondta a fiam, hogy ez nagyon rendben van.
Ezzel akartam helyettesíteni a sima vajas krémet, ami az eredeti receptben volt. Na eddig rendben is volnánk.
Tegnap reggel sütöttem a piskótákat. Két nagy és egy kisebb kakaósat és egy nagy tepsi narancsosat. A narancsos magában is annyira finom volt, a kakaós nekem nagyon kakaós volt. Ezek nem hagyományos piskóták, hanem vajas, tejes/narancsleves piskóták. Nem lettek légiesen könnyűek, a szélük már ropogósra sült, míg a közepük nem tűnt ársültnek. (Végül is egy próbát megértek, végszükség esetén nyitva lesz a Kismandula, és hozok onnan tortát.) Kihűlés után kiszabtam két kört az aljára és tetejére, a maradékot pedig 9 centis csíkokra vágtam és feltekertem. Aztán estig pihentek, mert családilag elmentünk a Csokoládé fesztiválra.
Este készítettem még három adag krémet, és Bogival megkezdtük az összeállítást. Nem készültek fázisfotók, mert nem akartam összekenni a gépet, de nekem is meglepetés volt, hogy azt a rengeteg krémet mennyire felvette a torta. Nagyon alaposan körbefolpackozva, dobozba zárva ment a hűtőbe. Ma pedig elkészült az étcsokis-mascarponés bevonat.
És lássuk a tortát megvágva:

Két szelet hiányzik

Itt már több is

És végül az inspiráló címlap, amely annyira megfogott, hogy több, mint egy hónapig rejtegettem a lakásban. Na itt látszik, hogy a mi tortánk mennyire nem olyan lett. :-)
Mindenesetre sikere volt, a fiam kétszer is evett belőle, ami tudjuk, nem kis teljesítmény!!!
Ettünk, ittunk, jót mulattunk a férjem születésnapján.